2018. december 16. 07:30
Advent közepe van, a várakozás időszaka, amelyben minden meggyújtott gyertya közelebb visz bennünket az ünnephez. A várakozás többször jelen van életünkben, várjuk a nyaralást, ami ugyan lassan jön el, de azután gyorsan eltelik. Várjuk gyermekünk születését, majd amikor megszületett – annak reményében, hogy később könnyebb lesz – várjuk, hogy felnőjön. Amikor pedig felnőtt, azt várjuk, hogy eljöjjön hozzánk. A várva várt pillanatok elérkeznek, de el is múlnak, s közben magukkal rántják azokat az érzéseket, amelyekért érdemes volt várni rájuk. Az öröm, és olykor a szeretet is múlandónak tűnik, de csak addig, amíg engedjük, hogy a körülmények határozzák meg érzéseinket, s amíg meg nem találjuk valódi, kiapaszthatatlan forrásukat.
Részletek