Titkok a levéltárból – A rendelőintézetről

Titkok a levéltárból – A rendelőintézetről
A város vezetősége a második világháború után lépéseket tett a település egészségügyi szolgáltatásának fejlesztése érdekében. 1950-ben megnyílt a közkórház és ugyanebben az évben született döntés arról is, hogy a város a Tomasovszky-féle magánkórház épületében városi központi egészségházat állít fel. Ez, a jelenleg is meglévő, a mai Korond (egykori Öröm, később Iványi Sándor) és a Deák...
Titkok a levéltárból – Szesztilalom 1919-ben

Titkok a levéltárból – Szesztilalom 1919-ben
100 évvel ezelőtt, 1919. március 21-én, a Tanácsköztársaság kikiáltásának napján került sor Magyarország első – és ezidáig egyetlen – teljeskörű szesztilalmának bevezetésére. Hogy mennyire fontosnak tartotta a proletárdiktatúra ezt az intézkedést, jól szemlélteti, hogy a Forradalmi Kormányzótanács második rendelkezése már ezzel foglalkozott (az első a statárium kihirdetése volt).
Titkok a levéltárból - Jenovay Dezső fényképei

Titkok a levéltárból - Jenovay Dezső fényképei
Jenovay Dezső (1850–1927) Kiskunfélegyháza történetének fontos alakja. Kalmár Józsefné Fazekas Anna és mások ügyvédje, képviselője, a városi közélet aktív szereplője volt. Várospolitikai kérdésekben határozott, függetlenségi álláspontot képviselt, szociális érzékéről pedig a korabeli félegyházi újságokba írt cikkei tanúskodnak, az első világháború idején például az éhező szegények érdekében...
Titkok a levéltárból - Ujszászy János építőmester háza

Titkok a levéltárból - Ujszászy János építőmester háza
A csongrádi születésű építőmester, Ujszászy János Kiskunfélegyháza építészettörténetének egyik legfontosabb alakja. Több évtizedes tervezői és kivitelezői munkásságával jelentősen hozzájárult a város mai arculatának kialakításához. Ő tervezte a Kossuth utca számos épületét (Kiss Lajos háza, Feuer-ház), a Korona Szálló toldalékszárnyát, üzlettársával, Majláth Józseffel pedig a protestáns...
Titkok a levéltárból - Az Újtemplom toronyórájáról

Titkok a levéltárból - Az Újtemplom toronyórájáról
Az 1700-as évek közepén katolikusokkal benépesült Félegyháza lakóinak egyik első dolga volt a templomépítés. Az 1761-ben felszentelt Sarlós Boldogasszony Templom azonban az 1800-as évek elejére már szűknek bizonyult, a megnövekedett lakosságot ez az egyetlen templom már nem volt képes befogadni.
Titkok a levéltárból - Az „Egyes” bolt

Titkok a levéltárból - Az „Egyes” bolt
A városházával szemben lévő, 1911-ben szecessziós stílusban épült úgynevezett Frank-ház eredetileg takarékpénztárnak készült, erre utal a ház homlokzatán, a tetősíkban ma is látható kaptárt – a takarékosság jelképét – tartó két személy szobra. Az emeleten lakásokat, a földszinten – a takarékpénztár mellett – üzlethelyiségeket alakítottak ki.
Titkok a levéltárból - Történeti érdekességek

Titkok a levéltárból - Történeti érdekességek
A város legrégebbi közgyűjteménye, a félegyházi levéltár a település önálló közigazgatási életével szoros összefüggésben alakult meg. Mikor a város vezetői felismerték, hogy a kötelezettségek nyilvántartása és a jogok bizonyíthatósága céljából érdemes megőrizni bizonyos iratokat, gondoskodtak azok biztonságos fennmaradásáról is.
Titkok a levéltárból - 39 éve nyílt meg a Centrum Áruház

Titkok a levéltárból - 39 éve nyílt meg a Centrum Áruház
1979. november 5-én, hétfőn, délután nyílt meg a Béke téren Félegyháza addigi legnagyobb üzletközpontja, a Centrum Áruház.
Titkok a levéltárból - Csecsemőtáplálási tanácsok a 19. századból

Titkok a levéltárból - Csecsemőtáplálási tanácsok a 19. századból
A szoptatásra és dajkálásra elhelyezett csecsemőkről szóló 1889-es vármegyei szabályrendelet mellékleteként jelent meg dr. Bókai János gyermekorvos útmutató füzete, amelyben a kisdedek táplálására és ápolására vonatkozó tanácsokat adott közre. A kiadvány néhány megállapítása ma is megállja a helyét, de akad olyan gondolata, ami ma már idejétmúltnak tekinthető.
Titkok a levéltárból - A dajkaságról

Titkok a levéltárból - A dajkaságról
Ma már szinte csak szépirodalmi olvasmányaink alapján tudjuk elképzelni, hogy mit is takarhatott a 19. században a „szoptatós dajka” és a „szárazdajka” kifejezés. A saját csecsemőjüket szoptatni nem tudó, vagy nem akaró anyák, amennyiben meg tudták fizetni ezt a szolgáltatást, „tápanyát”, más néven szoptatós dajkát fogadtak gyermekük mellé, illetve bizonyos esetekben a gyermeket adták ki dajkaságba. A...
[Első oldal]« Előző oldal 1 2 3 4 5 6 7 8 Következő oldal » [Utolsó oldal]