A családon kívül egy közösséghez is tartozni kell
Ön azok közé tartozik, akik dicséret, kitüntetés nélkül is nap mint nap teszi a dolgát. Mi a motorja, hajtóereje ennek az aktivitásnak?
- Én azt hiszem, hogy a családi örökségem. Ilyen volt az édesapám és mindkét ágon a nagyszüleim is. Számukra mindig fontos volt, hogy Félegyházáért tegyenek. Anyai nagyapám Tisza-párti, apai nagyapám Holló Lajos-párti volt, de mindketten igyekeztek erejükhöz mérten a városért dolgozni. Amikor szerény volt a jövedelmük, akkor is adakoztak, hogy elkészülhessen a Holló Lajos szobor. Amikor elsétálok az alkotás előtt , mindig erre gondolok.
Keresi a feladatot, a kihívást, vagy jönnek azok maguktól?
- Az magától jön. Nyugdíjas koromtól már több erőm is volt, akkor pedig csinálni kell.
Van kedvenc elfoglaltsága, amit a legfontosabbnak tart?
- Én azt gondolom, hogy azok a helytörténeti előadások, amelyeket tartottam megírtam , mind nagyon fontosak. Fontos számomra nagyon Petőfi és Móra. Mórát már gyerekkoromban nagyon szerettem, kedves tanáromnak, Mezősi Károlynak köszönhetően pedig Petőfi-rajongóvá is váltam.
Ismerve a temperamentumát , ez a rangos kitüntetés nemhogy pontot tenne a munkásságára, hanem inkább erőt ad újabb tervek megvalósítására.
- Ez így van. Igaz egészségi állapotom miatt most egy kicsit pihenni kell, de aztán jöhet újra az egyesületi munka, mert ez számomra nagyon fontos. Tudja, ezt nem lehet abbahagyni, és a családon kívül tartozni kell egy közösséghez is.
A Félegyházi Közlöny olvasói nevében is gratulálunk a kitüntetéshez.
H. S.