Kunhalmokat mentenek az Alföldön
A kunhalmok évezredes sírhelyek, őrhelyek, egykori templomok őrzői és legendák övezte rejtélyes objektumok az Alföldön, amelyek mindig izgatták az utazók fantáziáját, hogy mit rejthetnek - mondta a program vezetője.
Balázs Réka fontosnak nevezte, hogy azok a kunhalmok és földvárak, amelyek túlélték az elmúlt évszázadok viharait, ma már országos jelentőségű védett természeti területnek minősülnek. Sajnálatos azonban a máig fennmaradt kunhalmok erősen roncsolódtak az illegális hulladéklerakás, kincskeresés, feltörés, beszántás és az invazív növények megtelepedése miatt - tette hozzá.
A most induló projekt keretében megállítják a szakadó partfalak omlását, megszüntetik az illegális hulladéklerakás nyomait, visszaszorítják az invazív növényeket és gondoskodnak a kultúrtörténeti és régészeti értékek mentéséről - tájékoztatott a projekt keretében elvégzendő munkálatokról.
A kutatók számára az eddig vizsgált kunhalmok kincsesbányának bizonyultak, mert a halmok belsejében is láthatók a különböző korok természeti és kultúrtörténeti lenyomatai, valamint egyes földvárak eltemetett rétegeiben jól vizsgálható az adott kor emberének háztartási hulladéka is, amiből következtetni lehet az egykor ott élők életmódjára és társadalmi berendezkedésére - fogalmazott a program vezetője.
Balázs Réka hangsúlyozta, hogy a biológus, geológus és természetvédelmi szakemberek is fontos információkhoz juthatnak, mert egy-egy halom környezetének korábbi éghajlatáról, növényzetéről és vízviszonyairól is információt kapnak.
A most induló projekt keretében a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén a tiszaalpári földvárat, Érsekhalma földvárát, a vaskúti halmokat és a dunatetétleni Csárda-halmot állítják helyre.
A halmok lesznek az első állomásai annak a Duna-Tisza-közét behálózó tanösvény-láncolatnak, amelyre a tervek szerint felfűzik majd az összes, napjainkban még megőrzött kunhalmot és földvárat.
A projekt munkálatait 2015. május 31-ig fejezik be.
