Gyorshajtásos bírság: Felhagyott a jogellenes gyakorlattal a rendőrség
Kivette a közigazgatási bírságok kiszabásáról szóló határozatok szövegéből a rendőrség azt a kifogásolt részt, amelyet ugyan egy alkotmánybírósági határozat megsemmisített, de a testület visszacsempészve alkalmazta.
Ezt a gyakorlatot egy alkotmányjogász törvénysértőnek mondta tavaly a hvg.hu-nak. A testület részéről akkor azt válaszolták, hogy szerintük minden rendben van azzal, hogy nem a pontos jogszabály-szöveget használják. Ugyanakkor idén január 1-től ők maguk módosítottak ezen a gyakorlaton.
Nem egészen egy éve írt a hvg.hu arról, hogy egy önkényesen átírt jogszabály alapján büntet a rendőrség. A Közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről szóló kormányrendelet – 410/2007. (XII. 29.) – egyik paragrafusának szövegét „átírva” kötelezte ugyanis a testület a gyorshajtáson ért autó üzembentartóját arra, hogy egy év helyett nyolc napon belül igazolja azt, ha nem ő, hanem egy másik személy lépte túl a járművel a megengedett sebességet.
Amikor ugyanis valakit arról értesítettek, hogy bírságot szabnak ki vele szemben gyorshajtás miatt, akkor „az ügyfelet tájékoztatni kell arról, hogy 8 napon belül bizonyítási indítványt terjeszthet elő, valamint élhet a jogszabályban meghatározott kimentés lehetőségével” – áll a kormányrendeletben. A „valamint élhet” helyett azonban a rendőrség a kiküldött határozatokban az „illetve ezen idő alatt élhet” szöveget szerepeltette.
Ezt a 8 napos szűkítést azonban egy 2009-es alkotmánybírósági határozat megsemmisítette. A döntés egyik indoka az volt, hogy a közigazgatási bírság bevezetése (2008. május 1.) után kiderült, a megadott nyolc nap nem elegendő az igazolás beszerzéséhez és a hatósághoz való eljuttatásához. Hogy ennek ellenére a rendőrség mégis visszacsempészte a nyolcnapos határidőt a jogszabály szövegébe, Lövétei István alkotmányjogász jogellenes minősítette tavalyi írásunkban.
Betervezett összegek
Közigazgatási bírságot az objektív felelősség elve alapján 2008. május 1. óta szabhat ki a rendőrség. A lényeg, hogy egyes közlekedési szabálysértések esetén – mint a gyorshajtás, a piros jelzésen való áthajtás, a vasúti átjárón való áthaladás, az autópálya leállósávjában való közlekedés, a behajtási tilalom vagy a kötelező haladási irány megszegése – nem a jármű vezetőjét büntetik meg, hanem a rendszám alapján annak üzembentartójára róják ki a 30 ezer forinttól 300 ezer forintig terjedő összeget.
A Belügyminisztérium korábbi közlése alapján tavaly 592 ezer, 2011-ben 630 ezer, előtte, 2010-ben pedig 753 ezer esetben szabtak ki közigazgatási bírságot. Igaz, mint korábban megírtuk, ezek közül messze nem mindegyik bizonyult jogosnak: 2012-ben például 125 ezer közigazgatási bírságot engedett el a rendőrség, ami a legkisebb összeggel, 30 ezer forinttal beszorozva is 3,75 milliárd forintos tételt jelent. Az előirányzott 16 milliárd forint a többi bírsággal együtt azonban teljesült. Az elvárás 2013-ban ugyanekkora volt.
A többek között közigazgatási bírságolással kapcsolatos eljárásokra szakosodott Két Patrónus Kft. vezetője, Gulya Tibor úgy vélte, hogy az „átírt” jogszabályú szöveggel hozott határozatok érvénytelenek. Azt hangoztatta, hogy azokat meg kell semmisíteni, majd minden egyes ügyet új eljárásban kell elbírálni. Továbbá azt állította, hogy a rendőrség munkatársai azzal, hogy a kormányrendeletben szereplő mondat megváltoztatott szövege alapján hozzák meg határozataikat, hivatali visszaélést követhettek el, mégpedig annyi esetben, ahány határozatot hoztak.
A rendőrség viszont úgy gondolta, nincs jelentősége a néhány szavas kiegészítésnek, ez az ügyeket érdemben nem módosítja. A férfi szerint azonban ez nem igaz, hiszen ha például valaki az igazolást nem nyolc, hanem kilenc nap alatt be tudja nyújtani, és mentesül a több tízezer forintos bírság megfizetése alól, akkor nyilvánvalóan gyökeresen más lesz az eljárás végeredménye.
Idén január elsejétől azonban úgy látszik a testület másképp vélekedik, mert a Két Patrónus ügyfelei ügyében érkező határozatok immár a kormányrendelet pontos szövegét tartalmazzák, és kikerült azokból az „illetve ezen idő alatt élhet” szöveg.
A közigazgatási eljárásokban a kft. és a rendőrség által vívott harc egyébként odáig jutott, hogy a hatóság vitatta, hogy az ügyekben a cég eljárhat. A bíróságok azonban minden esetben megállapították, hogy a rendőrség tévesen értelmezi a jogszabályokat, és a vállalkozásnak a jogszabályok alapján joga van az őt megbízó személyeket képviselni.
