Hunok vihettek arab lovakat Kínába
Az észak-kínai sziklarajz-kutató intézet vezetőjeként dolgozó Vu Csiacaj szerint a kutatók egy tucatnyi sziklarajzot találtak, amelyek az arab telivéreken kívül egyéb állatokat és embereket is ábrázolnak, írja a kínai állami hírügynökség. A szakember szerint a Jinsan-hegységben felfedezett rajzok az eddig talált legkorábbi ilyen típusú leletek lehetnek.
A képeken szereplő lovakon páncél, bőrnyereg és kengyel van. A rajzokat nagyjából ie. 210-ben készítették, amikor a hunok háborúban álltak egy észak-kínai nomád törzzsel, a donghukkal.
A régészek eddig több mint tízezer ősi sziklarajzot tártak fel a Jinsan-hegységben. A szakértők szerint a képek azt sugallják, hogy a hunok kereskedelmi kapcsolatban álltak Ázsia nyugati és Afrika északi részével.
Ugyancsak Belső-Mongóliában végzett korábbi ásatások során bronzból és agyagból készült arabtelivér-figurákat fedeztek fel a régészek.
Az arab telivérnek az Arab-félsziget a hazája, és már időszámításunk előtt 3500 évvel is létezett ez a fajta. Őse az időszámítás előtti korokban terjedt el a Közel-Keleten, Mezopotámiában, Egyiptomban és az Arab-félszigeten, egészen a Pireneusok hegyláncáig.
Fotó: Mohamed próféta arab lovon - Bettmann / Getty Images Hungary
