Szuperviharok jöhetnek a klímaváltozás miatt
Egy új kutatás szerint, melyet a NASA-tól nyugdíjba vonult klimatológus, James E. Hansen vezetett, a szárazföldi jégtakarókból elolvadt, tengerekbe áramló édesvíz olyan folyamatot fog kiváltani, amitől Grönland és az Antarktisz jégtakarói még gyorsabban olvadnak el. Ez az állítás megosztotta a tudóstársadalmat. Egyesek azt állították, egy ilyen folyamat megmagyarázza, miért történtek furcsa változások a Földön korábbi korszakokban, mások kételkedtek az új teóriában.
Hansen és kollégái arról írnak, hogy 120 ezer éve a földi klíma felmelegedett, olyan szintre, ami csak egy kicsit lett magasabb, mint a jelenlegi. De már ez is szélsőséges időjárási jelenségeket produkált. Például olyan szuperviharokat, amik hatalmas kősziklákat is elmozdítottak. Van például a Bahamákon, Észak-Eleutherán egy parti kőszirt, amiről úgy vélik a tudósok, hogy a 120 000 évvel ezelőtti meleg periódus okozta gigantikus viharok sodorták oda.
Egyre erősödik a tudósok közötti konszenzus arra vonatkozóan, hogy még a párizsi klímamegállapodás által szavatolt mértékű megfékezése a globális felmelegedésnek sem elegendő, mert így is veszélyes állapotok alakulhatnak ki. Olyan viharok válhatnak megszokott jelenséggé, amilyenekre a modern korban még nem volt példa. A sarkköri jégtakarók elolvadása pedig megpecsételi a part menti nagyvárosok sorsát az évszázad végére.
A 2009-es koppenhágai klímacsúcson arról született egyezmény, hogy a világ országai 2 Celsius-fokban limitálják a globális felmelegedést az ipari forradalom előtti klímához képest, s csak annyi üvegházgázt bocsátanak ki, amennyi nem vezet ennél vészesebb felmelegedéshez. Jelenleg e kitűzött felmelegedési limit felénél tartunk, de már óriási pusztítást végeznek a megbolydult természeti folyamatok. A szárazföldi jégtakaróknak tulajdonképpen a teljes egésze elkezdett olvadni.
120 ezer éve egy kicsit magasabb szinten állt meg a melegedés, a tengerszint 6,09–9,14 méter közötti mértékben emelkedett meg, és a sarkköri jégtakarók nagy része elolvadt. A klimatológusok nagy része azt jósolja, hogy a mostani felmelegedés legalább ekkora tengerszint-növekedést fog okozni, ha nem nagyobbat. De a többség úgy vélte, hogy ez évszázadokat vesz igénybe. A legrosszabb szcenárió az, hogy már a következő 50 évben ekkorát dagadnak a tengerek. Dr. Hansen és kollégái szerint ebben az esetben az összes tengerparti nagyvárosnak búcsút mondhatunk.
Mindez annak köszönhető, hogy a szárazföldi jégtakarók olvadása édesvizet juttat a tengerek felszínére az Antarktisz és Grönland közelében. Ez valószínűleg lelassítja –extrém esetben akár le is állíthatja – majd a óceáni áramlásokat, amik jelenleg elosztják a hőt a bolygónkon, és lehetővé teszik, hogy annak egy része az űrbe távozzon. Ha leállnak ezek az áramlatok, felhalmozódik a hő az óceán mélyrétegeiben – legalábbis ezt feltételezik Hansenék. A meleg víz pedig felgyorsítja a sarkköri jégtakarók alsó rétegeinek olvadását a vízszint alatt.
A folyamat másik mellékhatásaként növekszik a hőmérséklet-különbség a trópusi régió és a sarkköri övezetek között, ami miatt erős viharok fognak kialakulni. A tanulmány arra utaló nyomokat is taglal, melyek szerint 120 000 éve irdatlanul nagy viharok dúltak – igaz, ezeket a feltételezéseket egyes tudósok megkérdőjelezik. A Bahamákon lévő sziklaszirteket szerintünk inkább cunami vihette oda, mint viharos szél.
2016 nem fért a top tízbe, de így is elég meleg volt
Magyarországon 2016 nagy része melegebb és csapadékosabb volt, mint az 1981–2010-es sokévi átlag az Országos Meteorológiai Szolgálat éves elemzése szerint. Az esztendő középhőmérséklete több mint 11 fok volt, a 12. legmelegebb évnek bizonyult 1901 óta, de csaknem 1 fokkal elmaradt el az eddigi legmelegebb 2014-től.
Félmillió áldozata volt az időjárásnak
Az elmúlt 19 évben több mint 528 ezer embert öltek meg és 2780 milliárd eurós (850 billió forintos) kárt okoztak világszerte az olyan szélsőséges időjárási jelenségek, mint a viharok, hőhullámok és áradások – áll a Germanwatch környezetvédelmi szervezet klímavédelmi indexében.
