Jó év után rossz jön?
Ahogyan arról a baon.hu írt, tavaly Magyarországon jó évet zárhattak a termelők: a kukorica termésátlaga rekordot döntött. Hektáronkénti 8,6 tonna termett, az összes termés 8,8 millió tonna volt. Gabonából 16,662 millió tonna, 2,5 millió tonnával több termett 2015-höz képest. Napraforgóból 1,9 millió tonnát takarítottak be, 22 százalékkal többet, mint tavalyelőtt.
A termésátlag 16 százalékkal volt magasabb, hektáronként 2950 kilogramm. Repcéből körülbelül a felével több, 882 ezer tonna termett, a termésátlag 28,4 százalékkal, hektáronként 3440 kilogrammra nőtt. A burgonya betakarított területe 13 százalékkal volt kisebb, 16 ezer hektár, viszont összesen 403 ezer tonnát, mindössze 11 százalékkal kevesebbet takarítottak be a gazdák.
Kérdés, hogy az idén milyen termésre számíthatunk az országban és Bács-Kiskunban. Januárban szokatlanul hideg fagyok voltak éjszakánként, de arról még nem tudni, hogy az őszi vetés kifagyott-e vagy sem.
Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke azt mondta, hogy ő ugyan optimista, de a repcénél előfordulhatnak károk. Néhány hét múlva azonban többet lehet tudni. Most dől el, hogy azok közül a kalászos fajták közül, amelyek magvai már ősszel a földbe kerültek, melyek a fagytűrőbbek. Melyek azok, amelyek hólepel nélkül is kibírták az éjjeli –15 fokos hidegeket.
A tavalyi évvel kapcsolatban a szakember elmondta: soha rosszabb évünk ne legyen. Ez egyben sok termelő véleménye is. A termésmennyiség jó volt, igaz a világpiaci árak viszont csapnivalóan alacsonyak. Az idei év piaci helyzetével kapcsolatban megjegyezte: jelentős részben az USA diktálja a világpiaci árakat, de nem szabad elfelejtkezni Oroszországról sem. Ott ugyanis 16 millió tonnát tartottak vissza az exportpiacokról. Ha ez a mennyiség bekerül a kereskedelembe, akkor könnyen meglepetéseket okozhat a keleti árumennyiség. Mi magyarok nem játszunk árbefolyásoló szerepet a világpiacon, mivel 2–2,5 millió tonnányi export árualappal rendelkezünk. A pozícióinkat azonban erősíthetné a hazai gazdatársadalom, ha egységes minőségű gabonát termesztenének. Ezzel pedig egységesen jelennének meg a piacokon.
Hasonlóan nyilatkozott Domján Gergely, a megyei agrárkamara elnöke is.
– Bács-Kiskun megyében a tavalyi termésátlagok az országos átlaghoz viszonyítva a természeti adottságok miatt elmaradást mutatnak. Arra a kérdésre, hogy a fagy mekkora károkat okozott, ma még nem lehet érdemi választ adni. A hideg periódus a növényeket mély nyugalmi állapotban érte, ez tudvalevőleg kevésbé károsítja a növényi sejteket, viszont a hosszantartó mínuszos nappalok és éjszakák következménye még nem érzékelhető. Az idő melegedésével lehet majd pontosabb választ adni a kérdésre – fogalmazott a Baon-nak Domján Gergely.
Búzából magasabb volt a termésátlag
A Bács-Kiskun megyei gabonatermesztők a 2015. évihez képest viszonylag kedvező évet zártak. A kalászosok közül csak a tritikálé termésátlaga csökkent. Tavaly a megyében 371 ezer tonna búzát arattak le, a termésátlag 9,7 százalékkal javult, az országos átlagot 2,6 százalékkal haladta meg. A megye a rozs és a tritikálé-termesztéssel járult hozzá legnagyobb mértékben az országos eredményekhez. A rozs termőterületének 26, a tritikálénak pedig 18 százaléka található nálunk. A termésmennyiségekből való részesedés azonban szerényebb mértékű. 2016-ban a tritikálé termésátlaga 20, míg a rozs hektáronkénti hozama 31 százalékkal elmaradt az országos átlagtól. A többi gabonaféle közül az őszi árpa termelése jelentősebb a megyében. Tavaly 161 ezer tonna terményt takarítottak be, a hektáronkénti átlaghozam 0,6 százalékkal emelkedett. A megyében 2016-ban leginkább a zab termelése bővült. Az egy évvel korábbihoz képest 35 százalékkal nagyobb területről, 38 százalékkal több termést, összesen 9,2 ezer tonna zabot takarítottak be a gabonatermesztők.
