Oktatás, támogatás és hitelezés kell a sertésállomány növeléséhez
Egyelőre nem a tervek szerint alakul a hazai sertésállomány mérete. A KSH nemrég közzétett adatai szerint jelenleg a hazai sertéságazat 2,9 millió egyedből áll, holott az ágazati stratégia öt év alatt, 2019-re a 6 milliós állomány elérését tűzte ki célul. A 2013-as és 2014-es enyhe növekedés után (amely elsősorban az ágazat áfaszabályozással kapcsolatos fehéredésének volt köszönhető), a Magyarországon tartott sertések száma 2015-ben és 2016-ban is csökkent, mára történelmi mélypontra esett. Ennek eredményeként az ágazat már csupán a negyedét adja az állattenyésztés bruttó termelési értékének, szemben a baromfitenyésztés 38 százalékos és a szarvasmarha-tenyésztés 29 százalékos súlyával.
A csökkenés oka az otpagrar.hu oldalon megjelent tanulmány szerint a termelés költséghatékonyságának alacsony színvonala. A nyugat-európai versenytársakkal a magyar vágósertést előállító gazdaságok legfeljebb 25 százaléka tudja felvenni a versenyt, ahhoz pedig, hogy javulást realizálhasson az ágazat, maguknak a sertéstartóknak és a szakpolitikának egyaránt lépéseket kell tennie, ezek sikerességében pedig a pénzintézeteknek is nagy szerepük lehet.
Rendkívül fontos lenne mindenekelőtt a kis és közepes gazdaságok termelői együttműködésekben vagy vertikális integrációkban való részvételének elősegítése, ezek ugyanis jóval hatékonyabban működhetnek a háztáji gazdaságoknál. Erre jó eszköz lehetne, ha csak olyan termelők részesülhetnének nemzeti támogatásban, akik részt vesznek valamilyen integrációban, de a termelői csoportok működtetésére különböző adókedvezmények is ösztönözhetnék a sertéstartókat – vélik az OTP Agrár szakértői. Csak a szervezettség növelése után kerülhetne sor hatékony módon korszerűsítésekre, valamint a tenyésztési és hízlalási fázisok koordinálására, amihez összesen 100 milliárd forintos nagyságrendű támogatásra is szüksége lenne az ágazatnak.
A sertéstartás fellendítéséhez azonban fontos lenne a termelői gondolkodásmód megváltoztatása is: sok gazdaság nem hajlandó beismerni, hogy lemaradt a piaci versenyben, holott a hatékonyság növelése csak tudásalapú megoldásokkal képzelhető el. Ennek tudatosítása mellett érdemes lenne az agrárképzési és kutatási tevékenységeket gyakorlatorientáltabbá tenni, a legfejlettebb sertésszektorokkal rendelkező országok praktikus tudását becsatornázni a hazai tevékenységekbe. Az ilyen képzéseket ugyanakkor csak kevés vállalkozás képes megfizetni, ezért itt is helye lenne az állami segítségnyújtásnak a szakértők szerint.
A hazai sertéságazat fellendítéséhez azonban a finanszírozói oldal is nagymértékben hozzájárulhat. A hatékonyság és versenyképesség növelésével a szektor újra erőre kaphat, de ehhez megfelelő finanszírozási háttér is szükséges. A piaci igényeknek megfelelően az egyedi finanszírozási konstrukciók jelenthetik a megoldást, amelyek kialakítása során a pénzintézetek megvizsgálják többek között a cégvezetés színvonalát, a stratégiát, a versenyképességet és az érintett vállalkozás partnereit is. A bankok részéről a siker záloga az ágazat sajátos termelési körülményeinek magas szintű ismerete és az ehhez igazított termék- és szolgáltatáskínálat – közölték a szakértők.
