A technikai fejlődés a fenntarthatóság záloga
Az elmúlt években még az eddigieknél is jobban látható, hogy hatalmas kilengéseket tud produkálni a növénytermesztés az időjárás miatt. Míg a 2007-es aszály következtében csupán 4 millió tonna kukorica termett az országban, addig tavaly ennek több mint duplája, 8,8 millió tonna. A szőlőnek ellenben az extrém csapadékos 2010-es év jelentette a mélypontot: alig 300 ezer tonna termett az elvárható 450-500 ezer tonnával szemben.
Érdekes adatok
Akik csak üres fecsegésnek hiszik az éghajlatváltozásról szóló híreket, még azokat is elgondolkoztathatja a hvg.hu által összegyűjtött néhány adat. Az OMSZ megfigyelései alapján ma országosan 2 héttel korábban köszönt be a tavasz, mint 1980-ban. A szőlővirágzás ideje az elmúlt 50 év alatt 14 nappal korábbra tolódott, aminek egyik következménye az, hogy az ültetvényeket még érzékenyebb fejlődési szakaszban kaphatja el a kései fagy.
30 év alatt 2,6 fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet Tokajban, Csongrád megyében pedig 25 százalékkal kevesebb csapadék esik, mint 1960-ban. Somogy és Baranya megyét is csak a télen érkező bőséges csapadék menti meg a kiszáradástól.
Megoldás az ’iparszerűbb’ termelés?
Sokak szerint, ha visszatérünk a régi mezőgazdasági technológiák alkalmazásához, kevésbé lesz környezetkárosító a mezőgazdasági termelés. Pedig szakértők szerint épp ellenkezőleg, a mezőgazdaság még iparszerűbbé válásában van a menekülés. A növekvő népesség miatt ugyanis nem engedhetünk meg magunknak kevesebb termést, viszont a termeléshez szükséges vegyszerek mennyiségét csökkenteni lehet. Mégpedig úgy, hogy milligramm pontossággal juttatjuk egészen pontosan oda, ahol a növény számára hasznosul. Ezekhez a célokhoz bőtermő fajtákra, egyúttal nagyon precízen dolgozó emberre és gépre van szükség.
Ebből látható, hogy a technikai fejlődés a fenntartható fejlődést szolgálja. Még az aszály hatásait is képesek vagyunk jelentősen mérsékelni egy szárazságtűrő fajta választásával vagy csepegtető öntözéssel.
