Kerekasztalbeszélgetés a kultúra finanszírozásáról
Képgaléria
A kerekasztal-beszélgetésen részt vett a szerző mellett Kállainé Vereb Mária, a Petőfi Sándor Városi Könyvtár és Művelődési Központ, valamint Mészáros Márta, a Kiskun Múzeum igazgatója. A beszélgetést vezette Kiss-Fekete Bence, tagintézményvezető-helyettes.
A Kiskunfélegyházán jól ismert muzsikus-közgazdász Tóth Ákos doktori értekezését bővítette ki további kutatómunkával és elemzésekkel a szakma biztatására, hogy megszülethessen ez a magyarországi, és az európai kultúrafinanszírozási gyakorlatot is bemutató, hiánypótló kötet, amelyben nagyszerűen találkozik a szerző művész és gazdasági szakember minősége.
Kiss-Fekete Bence Oscar Wilde-ot idézve vezette fel a beszélgetést, miszerint: „Amikor a bankárok összejönnek, a művészetről beszélgetnek. Amikor a művészek összejönnek, a pénzről beszélgetnek.” Valami hasonló történt most is, amikor a kultúra apropóján a félegyházi könyvtár, művelődési ház és múzeum gazdálkodásába is betekintést kaptunk.
Kállainé Vereb Mária elmondta: a könyvtár és a művelődési ház tekintetében 2013-ban és 2014-ben is normatív alapú kultúrafinanszírozás van, ami azt jelenti, hogy lakosságszám alapján kapja az önkormányzat a támogatást.
– Mivel sajnos településünkön is csökken a lakosságszám, és a normatíva sem emelkedik, az összeg nem növekszik. A közművelődés és a közgyűjtemény, azaz a művelődési ház és a könyvtár egyaránt 1140 forintot kap lakosonként. Ez éves szinten 35-36 millió forint állami támogatást jelent, az önkormányzat pedig tavaly például 58 millió forinttal finanszírozta a két intézményt. Tekintettel arra, hogy Kiskunfélegyháza önkormányzatának adósságállománya az állami adósságkonszolidáció révén számottevően csökkent, bízunk benne, hogy 2014-ben tovább javulhat az intézmény finanszírozása – foglalta össze az igazgatónő hozzátéve: az intézmény dolgozói is minden tőlük telhetőt megtesznek a költségvetési források kiegészítése érdekében: pályáznak, kampányolnak a személyi jövedelemadó egy százalékáért... Jelenleg is több sikeres projekt fut.
Mészáros Márta a Kiskun Múzeum finanszírozási rendszeréről elmondta, hogy az elmúlt évek fenntartói változásait követően 2013-ban következett be az igazi változás, amikor – megszüntetve a múzeumi szervezeteket – minden település visszakapta intézményeit.
– A múzeum működtetése is több forrásból áll össze. Egyrészt a működési költségeink mintegy 80 százalékát teszi ki az állami támogatás, aminek az alapját többek között a gyűjtemény és a látogatói szám gyarapodása határozza meg, vagyis ösztönző jellegű. A fennmaradt működési költség odaítéléséről az önkormányzat dönt, és szerencsére 2013-ban a félegyházi önkormányzat képviselő-testülete ezt mindenféle elvonás nélkül meg is tette. A költségvetésünkben szerepet játszik még saját bevétel is, ami azonban – tekintettel arra, hogy a látogatók 90 százaléka díjmentesen látogatja az intézményt – nem számottevő – mondta el az igazgatónő.
A testület jóvoltából egyébként – emlékeztetett Mészáros Márta – két fővel növekedett a múzeumi létszám, és egy telephellyel bővült a múzeumhoz kapcsolódó intézményrendszer is. Ennek azonban jelentős költségvonzata van.
A pályázati lehetőségeket a múzeum is folyamatosan kutatja. Az utóbbi években jórészt rendezvényekre, programok megvalósítására, könyvkiadásra tudtak pályázni, gyűjteményvásárlásra, megfelelő raktárak kialakítására, a műemlék épület állagmegóvására kevés lehetőséget találtak.
A múzeum igazgatója kiemelte az intézmény mögött álló civil háttér, a Kiskun Múzeum Baráti Köre fontosságát, ahonnan rengeteg anyagi, illetve emberi erőben, munkában megnyilvánuló segítség érkezik.
A jelenlévők abban egyetértettek: a kiskunfélegyházi intézmények között nincs konkurenciaharc, sokkal inkább váll vállvetve segítik egymást a közös célért: Kiskunfélegyháza kulturális életének gazdagításáért.
