Az utolsó stúdiókat bontják a Bródy Sándor utca 5-7-ben
Kevesen tudják, hogy ez a világ legrégebbi stúdiópalotája. Hat évvel régebbi, mint a BBC 1932-ben megnyitott londoni épülete, a Broadcasting House. Míg a brit közmédia példás igényességgel újította fel a kétezres években belvárosi székházát, a Magyar Rádió legendás épületét a képek tanúsága alapján a szó szoros értelmében szétverték az elmúlt években.
Ennyi maradt a 35-ös stúdióból, ahonnan évtizedeken át készítettek élő műsorokat a Kossuth Rádió munkatársai.
Innen szólt délelőttönként a Napközben, sokszor innen játszották adásba a 13-as és a 20-as stúdióban felvett Szabó család epizódjait, az utolsó években délutánonként ebben a stúdióban adták egymásnak a kilincset a Közelről című műsor vendégei.
Az üvegfal fölött a faburkolaton látni a letépett óra helyét, aminek piros másodpercmutatóját az öt sípszó idején feszülten figyelték a hangmérnökök és a megszólalók egyaránt.
A ferdén félrelökött keverőpult valaha szembenézett az üvegen túl ülő bemondókkal, műsorvezetőkkel, vendégekkel. Szinte nincs híresség, művész, közéleti személyiség, akinek a hangja ne ment volna keresztül ezen a vezérlőpulton.
Rádiótörténeti érdekessége a 35-ösnek, hogy az első magyar kereskedelmi adó, a Danubius Rádió innen szólt élőben a kilencvenes években. (Kiegészítő illetve pót-stúdió volt mellette a 34-es). Nem akadt lángossütő, butik vagy taxi, ahol ne azt a zenét hallgattuk volna, ami ebben a stúdióban került magnóra.
A kezdetben német nyelven szóló zenés adót nem sokan értették. Indulása mégis mérföldkőnek számított, hiszen már nem a keleti tömb kommunista országaira erőltetett OIRT frekvenciákon sugározták. A hangzásában is újszerű Danubius volt az első magyar rádió a nyugati CCIR sávban, a fél ország emiatt vásárolt új készüléket, hogy fogni tudja.
Hasonló sorsra jutottak az első emeleti Krónika-stúdiók is, műszaki eszközök roncsai maradtak csak a koszos, üresen kongó helyiségekben.
Olyan magas hallgatottság mellett szólt a Magyar Rádió déli hírműsora, aminek ma a legnagyobb kereskedelmi televíziók is örülnének: évtizedeken át a teljes népesség húsz százaléka kapcsolt a Kossuth adóra délben.
A Krónika három stúdiójából ennyi maradt mára, 2017-re. Az élő hírműsorok a 31-es és 32-es stúdiókból szóltak. Képünkön a 32-es stúdió volt technikai helyisége.
Fotó: A már nem létező, egykori 32-es stúdió.
A legbársonyosabb akusztikájú stúdiók egyike volt a romjaiban ma már visszataszító látványt nyújtó 33-as (alábbi, korábbi fotó). A beszédhangot telt, otthonosan meleg tónusban tudták itt rögzíteni, emiatt számos portréműsor és hosszú beszélgetés felvétele készült itt.
A mikrofonokat már évekkel ezelőtt elvitték ebből a stúdióból. Valaha a rádió szíve volt ez a néhány helyiség. A pártállami időkben a politika komoly kontroll alatt tartotta a híradásokat. A Rádióban két helyre kötötte be az államhatalom a pártelit által használt K-telefont: az elnök irodájába és a Krónikához.
A Kossuth Rádió leghallgatottabb reggeli műsorfolyamának helyszínéből, a 31-es és a 32-es stúdióból csak néhány aljzat maradt a falon.
A szerkesztőségeket és a stúdiók többségét már három éve átköltöztették a külvárosi telephelyre. Akadt azonban néhány kulturális, zenés és irodalmi műsor, ami egészen mostanáig a Bródy Sándor utcában készíthetett felvételeket, a kevés megmaradt stúdióban.
2017 októberében az utolsó stúdiókat is lebontják. Hírek szerint már csak a zenekar próbálhat a kiürített épületben, illetve hatalmas állománya miatt a nehezen költöztethető Hangarchívum működik még egy ideig eredeti helyén.
Izgalommal teli élet jeleit már csak az úgynevezett „süllyesztett stúdiók” egyikében, a 3-asban látni: a zenekaroknak kialakított tágas térben a munkatársak pingpongoznak, kihasználva, hogy üres az egész ház.
A kilencven éven át nyüzsgő stúdiópalota földszintjén áll az első műsorigazgató, Szőts Ernő szobra. Neki köszönhető a Magyar Rádió európai nívóra emelése már a kezdetekkor.
Kiválóan beszélt angolul, németül, franciául, ami a rádiózás európai hajnalán segítette a kapcsolatokat a külföldi szerkesztőségekkel. Páratlan lelkesedéssel fáradozott azon, hogy elsőrendű művészeinket megnyerje a rádióban való szereplésre, amitől még húzódoztak az akkori kiválóságok.
Szőts Ernő legbravúrosabb cselekedeteként emlegetik, hogy átköltöztette a Rádiót a Rákóczi úton szűkössé vált lakásból az 1925 végére elkészült új stúdiópalotába, a most lerombolt Bródy Sándor utcai tömbbe. Mellszobrának tekintete a stúdióépület bejáratánál mintha saját életművének pusztulását nézné.
Fotók: Facebook
