Staféta – Thai box edző és nyomozó
Képgaléria
Krisztián 2006-ban, a Móra Gimnázium diákjaként ment el első thai box edzésére, és azóta sem hagyott ki egyetlen alkalmat sem. Azt mondja: a jó hangulat és az összetartó csapat tartotta itt. No és persze az szemlélet, amit a sok száz éves múltra visszatekintő, harcból sporttá finomodott thai-box képvisel: a folyamatos testi-lelki fejlődésre törekvés, és egymás kölcsönös tisztelete.
Amikor a továbbtanulásról kellett döntenie, olyan pályát keresett, ahol értékelik sport tudását és kitartását. A rendőrtiszti főiskolára jelentkezett, ahová 2008-ban fel is vették. Nem akart egyedül sportolni, így heti két-három alkalommal edzéseket tartott a többieknek, ahol továbbadta amit a hétvégén itthon tanult edzőjétől, az egyesületet 11 évvel ezelőtt megalapító Holló Józseftől. Miután a szakmai gyakorlaton eldöntötte, hogy a bűnügyi vonalon szeretne dolgozni, friss diplomásként a félegyházi rendőrkapitányság nyomozója lett. Ekkor már besegített az egyesületnél az edzői munkába is. Idővel elvégezte a képzést, és amikor mestere külföldre ment, átvette az egyesület vezetését. „Nem akartam veszni hagyni a thai boxot Félegyházán, így átvettem” – mondja.
Ennek négy éve. Azóta a közgazdasági szakközépiskola tornaterméből a Honvéd pályánál lévő ökölvívó terembe kerültek át az edzések, augusztusban pedig a Félegyházi Térségi Sportiskolával közösen megalapították thai box szakosztályt. Mindez minőségi változást hozott a lehetőségekben és az utánpótlás-nevelésben, ami a versenyeredményekben is megmutatkozik. Idén lett egy K1 országos bajnokuk, két K1 országos 2. helyezettük, egy nemzetközi K1 bajnokuk és egy nemzetközi 2. helyezettük, emellett gálákon, gyakorló versenyeken is nagyon szépen szerepeltek az utánpótláskorú versenyzők.
Krisztián eközben versenyzőként és edzőként is helytáll. És persze nyomozóként. A szabadságát összegyűjti, hogy minden évben egyhónapos thaiföldi edzőtáborban fejlődhessen. Azt mondja, nagyon sokat jelent a tanítványainak is a magával hozott tudás és lendület.
Azt nem tudom, milyen lenne Nagy Krisztián a thai box nélkül. De azt gondolom, hogy a belőle áradó kiegyensúlyozottságnak és nyugalomnak köze van ahhoz a lemondáshoz, fegyelemhez és kitartáshoz, amit a sport által tapasztal meg. Azt mondja, mindez óriási segítség számára a munkájából adódó stressz és mentális teher feldolgozásában, a feszültség levezetésében. Többek között ezt szeretné továbbadni tanítványainak.
– Folyamatos sikerélményt ad, amikor edzésen leküzdjük a saját határainkat. Ezt megtapasztalva olyan erőforráshoz jutunk, aminek az élet minden szegmensében hasznát vesszük. A sportolás, a versenyzés a fiatalok életébe rendszert visz, kitartásra tanítja meg őket. Öröm látni azt a személyiségfejlődést, amin közben keresztülmennek. Elsősorban arra szeretném megtanítani őket, hogy kitartással és kemény munkával nagyon sokat tehetnek önmagukért, azért, hogy elérjenek valamit. Az én tanítványaimmal nem találkozunk rendőrként az éjszakában. Ők nem bandázni járnak, hanem pihennek a másnapi versenyre. Nagyon büszke vagyok a tagok közötti összetartásra. Például amikor új helyre költöztünk, rengetegen jöttek a hívó szóra festeni, sportpadlót lerakni, vagy a legutóbbi versenyem kedvéért 30-an jöttek el Tatabányára. Igazi közösséget sikerült összekovácsolni, ahol nem számít a kor, sem a társadalmi státusz. Az edzőteremben nincs jelentősége, hogy a másik 10 vagy 50 éves, gyári munkás, vagy igazgató. Mert legyőzni kizárólag önmagunkat akarjuk.
T. T.
