Egy szoboráthelyezés margójára
Fotó: Fantoly Márton
– Kovács Ferenc az ő mennyei műhelyében most nagyon boldog lehet, mert azt látja, hogy Félegyházán ragaszkodnak az alkotásához. Ahhoz a köztéri szoborhoz, amelyet felállításakor nem az elragadtatás és öröm miatt illetett a „káposzta” ragadványnévvel a közvélemény. Az eltelt mintegy 30 esztendőben azonban a félegyháziak megszokták a szobrot, és a városkép emblematikus részleteként érzelmileg is kötődünk hozzá. A jó szeretet azonban nem lehet öncélú. Márpedig tény, hogy ez a víz hullámzó aláfolyásával intim, vagy akár meditatív hangulat megteremtésére alkalmas alkotás ezen a forgalmas, csendes ücsörgésre alkalmatlan helyszínen soha nem tudta betölteni rendelt funkcióját. Ráadásul a szökőkút annak idején gépészet, vízforgató berendezés nélkül készült. Máig egy közönséges csap megnyitásával indul rajta hömpölygő útjára a vezetékes víz, rendkívül gyors algásodást indítva el a szobor felületén. Emiatt szinte lehetetlen tisztán tartani, így rendre méltatlan állapotba kerül – vázolja a jelenlegi helyzetet Rosta Ferenc.
Az alpolgármestertől megtudtuk azt is, hogy a művészeti és építészeti szakértők egybehangzó véleménye szerint a belváros rendezésében új fejezetet nyitó Zöld város program koncepciójába nem fér bele a káposzta-kút. Sikerült azonban olyan megoldást találni elhelyezésére, ami az eddiginél magasabb rendű megjelenés lehetőségét teremti meg a díszkút számára. A csobogó ugyanis a Petőfi térről a dr. Holló Lajos és az Oskola utca találkozásánál lévő háromszög alakú parkba kerül annak igényes kertészeti kialakítása után, megfelelő gépészettel ellátva. Itt pedig pontosan azt nyújthatja a megpihenőnek, amire alkotója megálmodta: a nyugalmas merengés, az elvonulás, az érzelmi hullámok lecsendesedésének lehetőségét. Mindemellett új értelmet nyer az eddig kihasználatlan terület is, mintegy kitolva a belváros szervezettségét a külső városrészek irányába. A végleges elhelyezésig azonban egy rövid időre nélkülözni kell a szobrot, hiszen míg a leendő helyszín előkészítése folyik, magát az alkotást is megtisztítják, restaurálják, hogy újra teljes szépségében pompázzon.
Mint arra Balla László, a körzet önkormányzati képviselője rámutatott, értékeink és hagyományaink megbecsülése, a közösségi terek gondozása, bővítése és szépítése prioritást élvez Félegyházán, beleértve a köztéri szobrok méltó elhelyezését. Jó példa erre a Békás kút, vagy akár a Hermann Ottó park megteremtése.
– Bármennyire is előremutatóak a Félegyháza szépítését célzó törekvések, lehetetlen olyan megoldást találni, amivel mindenki egyetért. Okos konszenzus azonban elérhető, ha arra egymás iránti kölcsönös tisztelettel, a szakmai érvek szem előtt tartásával, a város iránti elköteleződéssel, mi több: szeretettel törekszünk. Hosszú időn, talán emberöltőkön át határozzák meg Félegyháza arculatát a most megszülető döntések, és ennek rangját, felelősségét átérzi a városvezetés – szögezte le Balla László.