Nemzetközi solymásztalálkozó, helyi értékekkel
Képgaléria
A vadászat második fele Dévaványán zajlott, ahol a sólymok, héják, szirti sasok a fácán, vadkacsa, mezei nyúl vadászaton jeleskedtek. A több napos rendezvényen a helyi értékek bemutatásán túl az érdeklődőkön kívül óvodás és iskoláskorú gyerekek is testközelből ismerkedhettek meg a madarakkal és az UNESCO által a szellemi kulturális világörökségek sorába felvett magyar solymászattal. A Dévaványai Múzeumban egy kiállítás is nyílt a magyar solymászatról, amit több hónapig látogathatnak az érdeklődők.
– A solymászat nem csak hagyományőrzés, vadászati mód, hanem inkább egy életforma, amit Magyarországon csak pár tucat ember végez. Szinte kivétel nélkül fogságban született madarakkal foglalkozunk, mivel a vadon élő állomány a túlzott növényvédő szer használata miatt a XX. század második felére drasztikusan lecsökkent. Szerencsére a fogságban történő tenyésztés mára teljesen megoldott, és a tenyésztett madarakból már bőven elláthatóak a solymászati igények – tájékoztatta lapunkat Turcsányi Zoltán szervező, a Natura Hungarica Alapítvány munkatársa.
A magyar solymászat azontúl, hogy sajátos életformát jelent, nagyon fontos közösségépítő szerepet tölt be, amelynek központjában a madarak és a természet szeretete áll. A solymászat több ezer éves múltra tekint vissza, és a magyarságnak különösen fontos eredetlegendánk is ide köthető. „Emese álma” után igen sok fontos történelmi személyünk is lelkesen űzte a solymászatot, többek között Árpád, IV. Károly, Mátyás Király vagy éppen Balassi Bálint. A mai modern solymászat módszereiben nagyon keveset változott több ezer év óta.
Ha valaki kedvet kapott ehhez a nem mindennapi tevékenységhez, keresse bátran a Natura Hungarica Alapítvány munkatársait.
