Magyarország van leginkább kitéve az időjárási és részben a piaci változásoknak
A szektor az előző EU-s költségvetési ciklusból jelentős támogatásokhoz jutott, melyek némiképp mérsékelték az időjárási viszonyok okozta terméskiesést (öntözés, gépberuházások, új agrotechnikai eljárások stb.), illetve növelték az ágazati jövedelmeket.
A magyar mezőgazdaság évente a GDP 1,5%-ának megfelelő közvetlen támogatást kap az EU-tól, amit a vidékfejlesztési beruházási támogatások egészítenek ki további több tízmilliárd forinttal. Az EU támogatások fokozatosan érték el az EU átlagos szintjét 2007 és 2013 között. Emiatt a támogatások hatása 2010 után látható a leginkább. 2012 után pedig a vidékfejlesztési támogatások is megugrottak. Ennek köszönhetően némileg csökkent a mezőgazdasági GDP volumenének éves ingadozása, s elkezdett közelíteni a 16 éves átlaghoz.
Nemzetközi összehasonlításban a mezőgazdasági GDP Magyarország esetében alakult a leghektikusabban. A legnagyobb növekedést Szlovákia érte el (80% feletti növekedés). A leginkább egyenletes termelést Lengyelország tudta megvalósítani, Magyarország van leginkább kitéve az időjárási (és részben a piaci) változásoknak.
A termékek közül a búza, a kukorica és az olajos magvak termelése nőtt 2002-höz képest, az első kettő esetében erős kilengésekkel, ami szintén az időjárásnak való erőteljes kitettséget igazolja. A legnagyobb esést a cukorrépa-termelés produkálta, ami az EU-ba lépést követően a cukor kvótáknak volt köszönhető. A burgonya volumene is jóval alulmúlta a 2002-es szintet. A zöldségek és gyümölcsök termelése az évek során folyamatosan az időszak eleji szint körül ingadozott.
Vagyis jellemzően az extenzív, nagytáblás szántóföldi növénytermesztés tudott növekedni, a munka-és tőkeintenzív termékek termelése elmaradt az induló szinttől.
Ez igencsak sebezhetővé teszi a hazai agráriumot, tekintettel az olyan, gyorsan felfejlődő gabonatermelőkre, mint pl. Oroszország és Ukrajna, akiknek a terményei lenyomják a gabonafélék árszintjét.
Az állattenyésztést tekintve a sertésszám mérséklődött a leginkább, s a baromfiszám is visszaesett az évek során. Bár készültek ágazati stratégiák, illetve forrásokat is rendeltek ezekhez, az eredmény egyelőre elmaradt. Egyedül a szarvasmarha-számban látható trendszerű (az EU tejkvóták megszűnése, valamint a húsmarhákra vonatkozó EU támogatás miatt), illetve a juhok esetében kismértékű növekedés 2002-höz képest.
Vagyis a magasabb hozzáadott értéket termelő állattenyésztés összességében inkább visszaesett az induló állapothoz képest.
Nem állítható, hogy a mezőgazdaság lesz Magyarország húzóágazata a következő években – állapította meg a GKI az elemzések alapján.
A nagy tömegű beáramló EU-forrás nem volt képes jelentősen növelni a mezőgazdaság kibocsátását és jövedelemtermelő képességét, illetve csökkenteni az időjárásnak való kitettségét.
Ehhez – valószínűleg - egy teljesen más szemléletű agrárpolitikára lenne szükség, amely tekintettel van az élelmiszeripar és a kiskereskedelem elvárásaira, s amely képes modernizálni (nemcsak technikai értelemben) a hazai agráriumot.
