Egy védőnő karácsonya
A kétgyermekes anyuka a védőnői hivatást nem tudatosan választotta.
– Egy osztálytársamnak az anyukája dolgozott védőnőként, ő adott kölcsön nekem egy könyvet, amelyben a védőnők feladatairól volt szó – mondta Tímea, majd hozzátette, hogy már akkor is érdekelte a biológia és az egészségügy, de addig valamiért nem figyelt fel erre a hivatásra. Hangsúlyozta, a védőnői tevékenység nem csupán munka, hanem hivatás is. A születés misztériumát és egy-egy új család megalakulását éljük át minden egyes alkalommal, ami különleges feladat.
Természetesen, mint ahogy az sok ember életében előfordul, Vidács Tímea életében is voltak kitérők. Mielőtt a védőnői pálya mellett döntött, többek között volt mentálhigiénés munkatárs egy idősek otthonában, és külföldön dolgozó bébiszitter is.
– Most már nagyon szeretem a munkám, és nem is csinálnék mást. Főleg a gyermekeim születése után jöttem rá arra, hogy mennyire közel áll hozzám ez a szakma – tette hozzá a védőnő.
Karácsony táján előtérbe kerül a szeretet, a meghittség. Tímea is ezt tapasztalta munkája során. Elmondása szerint ilyenkor sokak számára fontosabbá válnak a családi események, és aki teheti, több időt szentel a gyermekeinek.
– Az Ön családja hogyan ünnepel Karácsonykor?
– A Karácsony szerintem egy nagyon személyes, úgy is mondhatnám intim ünnep. Ezért mi szűk körben ünnepeljük. Ilyenkor az ünnep nálunk nem a rohanásról és a főzésről szól igazán, hanem a családról. Arról, hogy minél többet legyünk együtt, sétáljunk, játszunk közösen, beszélgessünk, netán korcsolyázzunk.
– Vannak hagyományos ételek, amelyeket csak Karácsonykor szoktak fogyasztani?
– Szenteste a mi családunk halat szokott fogyasztani. A férjem nagyon szeret főzni, így megosztjuk a feladatot: ő halászlével készül, én pedig a rántott halat sütöm. Másnap, amikor jönnek a vendégek, bővül a kínálat. December 24-én, mi már nem főzünk. Aznap minden a Karácsonyról és az együttlét öröméről szól.
– Az ünnepre milyen módon szoktak készülni? Vannak közös programok?
– Az adventi időszakban is tudatosan figyelünk a férjemmel arra, hogy közös programok szervezésével bevonjuk a gyerekeinket a várakozás misztériumába. Például mézeskalácsot szoktunk sütni. A gyerekeink ilyenkor nagy örömmel sürögnek-forognak a konyhában, érzik azt, hogy fontos az ő segítségük, munkájuk is. Az illat, pedig ami mézeskalácssütés közben elárasztja a házat, magáért beszél. Az adventi időszakot részben a kézműveskedére szánjuk. Szenteste pedig az angyalka hozza a karácsonyfát, amit minden évben közösen díszítünk fel. Idén, ha minden igaz, saját készítésű díszek fognak díszelegni a fánkon. Ezeknek a mintáját szívesen megosztom az olvasókkal.
A díszek elkészítéséhez a következő alapanyagokra van szükség: filc, olló, cérna, vatta, színes gombok, sablon. Elkészítés: A filcből kivágjuk a mintát két darabban. Tetszés szerint felvarrjuk a gombokat. Ezután a két darabot összetesszük, pelenkaöltéssel körbe varrjuk az egészet, és kissé kitömjük vattával.