Mindenkinek van oka, hogy büszke legyen Félegyházára
– Mire a legbüszkébb az elmúlt évek eredményei közül?
– Egyértelműen a csapatra. Kisné Drubi Anikó, Alács Miklós, Juhász László, Ódor László… Hogy csak az osztályvezetőket említsem a mintegy száz munkatársam közül, akiknek a tevékenysége egy jól felkészült, egymás munkáját segítő köztisztviselői dolgozói állományra épül. Ők nem arctalan hivatalnokok, hanem hétköznapi emberek, akik itt élnek Félegyházán. Ugyanúgy járnak piacra, boltba, hordják a gyerekeiket iskolába és óvodába, mint bárki más. Saját életükben is megtapasztalják a jelentkező problémákat, érzékelik a fejlesztések hatásait, és közvetlenül találkoznak az emberek véleményével. Nálunk nincsenek vezetői allűrök. Nem számít ritkaságnak, hogy az osztályvezető sajátkezűleg nyitja meg hajnalban szökőkút csapját, díszíti a karácsonyfát, hordja a szociális tűzifát, épít színpadot… Mindenki személyes ügyként kezeli a saját munkakörét, és nem azért, mert ezt várják el tőle, hanem mert hozzá szeretne tenni a közös ügyhöz. Mindennapos dolog, hogy késő este még csörög a telefonom, mert egy kolléga meg akar osztani velem egy ötletet, egy halasztást nem tűrő problémát, vagy éppen egy megoldást. Hasonló a helyzet a képviselőkkel is.
– Mekkora szerepe van ennek abban, hogy talán soha nem volt még annyi nyertes pályázat, fejlesztés, beruházás Félegyházán, mint manapság?
– Sok más mellett az is feladata a hivatalnak, hogy a városvezetés elképzeléseit megvalósítsa. Ki merem jelenteni: azért fejlődik így a város, mert a korrektség és az őszinteség minden téren alapkövetelmény. Nincsenek alkuk és háttérben intézett simlik, az adott szó kötelez, és mindannyian őszintén és elhivatottan a várost akarjuk segíteni. A képviselők, a hivatalnokok, az intézményekben dolgozók mind támogatóként állnak be egy-egy ügy mögé, ha megértik, hogy az miért fontos és előrevivő a városnak. Ez túlmutat szakmai hozzáértésükön, és emberi értékeiket is fémjelzi. Amikor mérleget vonok a polgármesteri hivatal munkájáról, számomra az egyik legnagyobb öröm, hogy a hozzánk forduló ügyfelek többsége akkor is elégedetten távozik, ha az adott problémáját esetleg nem sikerült megoldanunk. Mert azt látja, hogy mindent megtettünk érte, ami lehetséges volt.
– Tehát a félegyháziak elismerik a hivatal munkáját?
– Néhány év alatt nem lehet egy várost gyökeresen átalakítani, de azt mindenki respektálja, hogy látványos a változás, ami Félegyházán történt. Sok pozitív visszajelzést kapunk például arról, hogy soha nem volt ilyen gyors a hivatali ügyintézés, és még az ellenzéki képviselők is elismerik a munkánkat. A 2017. évi jegyzői beszámolót szinte egyhangúan fogadta el novemberi ülésén a képviselő-testület. Ez nagyon megtisztelő. Ahogy az is, hogy példátlan támogatásban van részünk a vállalkozók részéről is, ami segítő szándékban és anyagi felajánlásban egyaránt megmutatkozik. Van például, aki minden évben 2 millió forintot ajánl fel a nevét titokban tartva, amit a rászorulókra költünk. Ezt is nagyon jó megélni.
– Ha akarná se titkolhatná: Ön ezt az egészet élvezi…
– Hadd magyarázzam meg az okát egy személyes példával. Idén különösen szép karácsonyfája lett Félegyházának. És ez nem a polgármester, vagy a jegyző érdeme, hanem azoké a kollégáké, akik millió más feladatuk mellett hónapok óta dolgoznak azon, hogy ilyen ajándékkal lephessük meg a várost. 18 felajánlott fát néztek meg, munkaidőn és munkakörön túl. Sírásig fajuló viták folytak a részletekről, s még az utolsó nap is izgultak, hogy milyen lesz a végeredmény, hogyan fogadják a félegyháziak. Biztos, ami biztos alapon azért másik tervvel is készültünk. Mert mindenképpen szépet akartunk adni a városnak. Végtelenül jó volt látni az örömteli fogadtatást, és a felszabadult boldogságot a kollégák arcán, hogy megérte! A második adventi gyertyagyújtás napján egyik munkatársam öltöny-nyakkendőben a dolgára sietve meglátta, hogy a város karácsonyfáján kialudt az égősor. Nem volt rest felmászni a fára és megjavítani. Így mire az ünnepségre érkeztek az emberek, már újra teljes pompájában találták a fát. Ilyen közegben megsokszorozódnak az energiák. Inspiráljuk egymást, nehezebb időszakokban erőt merítünk a többiek lelkesedéséből és abból, hogy a félegyháziak értékelik a törekvéseinket. Fantasztikus élmény, amikor együtt örül a város egy díszkivilágításnak, egy szépen sikerült virágoskertnek, egy közös sikernek… hogy mindenki találhat valami okot arra, hogy büszke legyen Félegyházára.
– Ha egy valamit kérhetne a városlakóktól, mi lenne az?
– Hogy továbbra is bízzanak bennünk. A polgármesteri hivatalban azt valljuk, hogy nincs kicsi és nagy ügy. Bár egyik percben talán milliárdos beruházás részleteiről kell dönteni, a másikban az új tulipánhagymák színéről, majd egy szociális lakásbérlő tartozásáról… számunkra mindegyik ügy fontos. Mi több, abban a pillanatban minden másnál fontosabb. Nem lehet minden hiányt orvosolni, minden problémát megoldani, minden hiányosságot felszámolni, és bizonyos döntések megosztják a város közvéleményét. Ez elkerülhetetlen. Mégis azt kérem a félegyháziaktól, hogy bízzanak egyenességünkben és jobbító szándékunkban! Mert lehet másként gondolkodni, és más utakon keresni egy-egy ügy megoldását, de a célunk közös: Félegyháza boldogulása, amely összehoz és összekovácsol minket.
