Kunszállás 2017. december 23. 16:00 Forrás: magyarepitok.hu

26 éves küzdelem után ér révbe az M5-ösből kifelejtett falu

26 éves küzdelem után ér révbe az M5-ösből kifelejtett falu
A kunszállási autópálya-lehajtó még a belgák Európa-térképén is ott van, valójában mégse létezik. A helyiek 1991-ben bevállalták a településhez közeli nyomvonalat, azóta hiába várták, amit cserébe ígértek nekik. Megnéztük, milyen lobbi és milyen szemléletű településvezetés vezet el egy kulcsfontosságú közlekedési beruházáshoz.

Huszonhat éves várakozás után készülhet el egy Bács-Kiskun megyei település mindennapjait döntően befolyásoló fejlesztés. Az elképesztő történet mögé az egyik kulcsszereplővel próbált meg a magyarepitok.hu betekinteni, aki polgármesterként hosszú évek óta dolgozik a megoldáson.


Az autópálya csak hátrányokat hozott

– A kunszállási autópálya-feljáró terve már 1991-ben elkészült, miután része volt az M5-ös autópálya koncessziós szerződésének – ezzel kezdi a települést 11 éve irányító Kovács Imre az interjút. Miután az M5-ös koncessziós szerződésben épült meg négysávos formájára, a tulajdonosa és az üzemeltetője jelenleg is az Alföld Koncessziós Autópálya Zrt. A falu vesszőfutása akkor kezdődött, amikor az AKA az 1996-ban elkezdődött építkezésekben nem valósította meg a tervezett kunszállási lehajtóágat.



– Mivel a nyomvonal egész közel haladt a településünkhöz, a forgalom hatásait magával hozta, illetve hermetikusan elzárt minket a keletre eső földterületektől – ecseteli Kovács Imre. – Értelemszerűen a falu csak úgy adta a beleegyezését a nyomvonalba, hogy cserébe épüljön ki egy csomópont az 5401-es, vagyis a tőlünk régi 5-ös útra vezető mellékút és az autópálya között.


26 éve nőnek a fák a kisajátított területen

A falu szélső utcájától mindössze 400 méterre futó autópályán ma is egyértelműen felfedezhetőek az eredeti terv nyomai. A felüljáróról látszik, hogy a vadrácsok szélesebbek annak érdekében, hogy a lehajtósáv elférjen, illetve az is, hogy a leállósávok a majdani gyorsítósávnak megfelelően szintén szélesebbek. De ugyanezt jelzi, hogy a leendő csomópont miatt kisajátított területeket benőtték a fák az elmúlt 26 évben, továbbá a felhajtóhoz az egyik oldalon annak idején elkészült a földhányás. Kovács Imre hozzáteszi, azt hogy a tervek valóban léteztek, idén december elején személyesen le is ellenőrizte, miután egy találkozón (amelyen az AKA, az NFM, és a belügy vett részt) most először lehetősége volt betekinteni a koncessziós szerződésbe.



Szintén nyomós érv a folytatás mellett, hogy a nagyságrendileg milliárdos beruházásból maga hídszelvény már elkészült, ez képezi a felüljárót a régi 5-ös főútra vezető 5401-es út számára a megépült M5-ös felett.
– Árulkodó jel, hogy a híd jóval szélesebb annál, ami egy négyszámjegyű út átkötését biztosítja. A polgármester fel is sorolja azokat költségtételeket, amiket már nem kell fedezni, ha újraindul a fejlesztés: – Az állami kisajátítás, a csomópontnak megfelelő hídszelvény, a földmunka egy része már adott, ami nem kevés pénz.

A polgármester sorsszerűen egy külföldi útja közben is a hosszú évek óta hiányolt beruházással találkozott. – Az internet akadozása miatt nem működött az autóban a helymeghatározó program, ezért végül vettem egy Európa-térképet Belgiumban. Láss csodát, rajta volt a kunszállási lejáró!


Egészen a miniszterelnökig elment a falu vezetője

Hogy hol veszhetett el a teljesen megalapozott és meg is tervezett beruházás? A válaszhoz ahhoz egészen 1995-ig kell visszamenni. Az AKA ekkor kérvényezte az államtól a kunszállási csomóponton a fizetőkapuk telepítéséhez az engedélyt a lehajtó megépítéséhez. Erre azonban elutasító választ kapott azzal az indokkal, hogy változott a koncepció, nem lesznek fizetőkapuk. Ekkor a beruházó elállt a megvalósítástól.



A település ettől kezdve folyamatosan kérte a megépítést, mindhiába. A hivatalát 2006 óta betöltő jelenlegi polgármester szintén számos levelezést folytatott az aktuális kormányzattal a beruházás érdekében.
– Minden évben igyekeztünk melegen tartani a témát – fogalmaz Kovács Imre. Az időközben 2004-ben, az AKÁ-ban tulajdonrészt szerző államtól Kunszállás többször is olyan választ kapott, hogy az állam nem tett le a beruházásról, megvalósítják, amint gazdaságilag, forgalmilag indokolt lesz. – Hivatalosan nem is lehetett elutasítani, miután szerződéses kötelezettség volt a megvalósításra.

Kovács Imre a jobb és baloldali kormányok alatt egyaránt többször megkereste a közlekedési államtitkárt, egy alkalommal a miniszterelnöknek is elvitte a falu üzenetét. – A Fidesz kongresszusára sikerült eljutnom meghívott vendégként. Az 1500 fős rendezvényen addig próbálkoztam, míg végül kezet foghattam Orbán Viktorral, és gyorsan előjöttem a lejáróval. Megfogadtatta velem, hogy írásban is jelezzem a problémát, tehát megérte elmenni.


Napi 1200 tonna gabona önmagában érdemelne egy feljárót

Az állam által emlegetett gazdasági indokoltsággal már jó ideje nem volt gond, miután 2005-ben a Júlia Gabonamalom éppen a korábbi ígéretek hatására a falu határába telepedett. A német-magyar tulajdonú, évi 13 milliárdos árbevételű, 50 főt foglalkoztató társaság éppen elegendő okot szolgáltat az autópálya-kapcsolat létesítésére. Mintegy 600 tonna tengelyen szállított gabona érkezik naponta a kunszállási malomba, és ugyanekkora mennyiség távozik onnan. Ez azt jelenti, hogy napi szinten 35-40 kamionnak kell átküzdenie magát az alacsonyabb rendű 5401-es úton. – Az már önmagában elég indok, hogy havi 2000 tonna liszt, durumdara, takarmánykorpa termelőjeként az üzem az ország éves gabonaszükségletének több, mint 15 százalékát őrli meg – érvel a falu vezetője.



A termék jelentős része exportra kerül, a visegrádi országokba, azon belül főleg Lengyelországba szállítják autópályákon keresztül. Ám ehhez előbb dél felé, Kiskunfélegyházáig mennek, majd mintegy 20 kilométeres kör után a saját gyáruk mellett húznak el a sztrádán a kamionok. Ezek az utak természetesen nem ehhez a terheléshez lettek kialakítva, így folyamatosan újítani kell őket a rongálódás miatt. Ettől is nagyobb gondot jelent, hogy a kamionoknak át kell menniük a falun. – A falu kultúrházán, de az édesanyám házán vagy számos más házon is látjuk a repedéseket, amiket a 40 tonnás járművek okoznak. A kamionforgalom 70 százalékkal fog csökkenni, ha átadják a feljárót, csak az a 30 százalék marad meg, ami belföldre nyugati irányba viszi az árut.


Egy szakértői vizsgálat hozta a fordulatot

A polgármester már arra is gondolt, hogy erélyesebb eszközökhöz folyamodik, de végül nem volt rá szükség. Jelentős fordulatot hozott az ügyben a 2016-os év, amikor Kovács Imre kitartó lobbijának köszönhetően Lezsák Sándor országgyűlési képviselő javaslatára az akkori szakállamtitkár, Tasó László szakértői vizsgálatot rendelt el. A vizsgálat tárgya a térség településeihez kiépítendő autópálya-kapcsolatok indokoltsága volt. Ennek során több környező falu kérvénye közül egyedül a kunszállási igényt nyilvánították jogosnak az év végén.

A szakértői vizsgálat döntését jó irányba terelte, hogy a környező települések ugyanígy érdekeltek a projektben. Ennek megfelelően még 2015-ben Kunszállás, Bugac, Fülöpjakab, Városföld, Kiskunfélegyháza, és Kecskemét szándéknyilatkozatot írtak alá a lehajtó érdekében. Hogy a megyei jogú város miért volt érdekelt, így érzékeltette Kovács Imre: – Viccesen azt mondtuk a Mercedes új munkavállalóinak szervezett településbörzén, hogy ha a műszak végén 8 perc múlva akarsz hazaérni, válaszd Kunszállást, ha 22 perc múlva, akkor válaszd Kecskemétet.



A döntés eredményeként idén novemberben a Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint a belügyminisztérium átcsoportosított az önkormányzati kereteiből 525 millió forintot a kunszállási projektre.


Már a jó hírtől bepörgött a település

A legutolsó lépés a már említett tárgyalás volt az NFM, a belügy, a ma már újra magánkézben (a Strabag-csoporthoz tartozó osztrák cég tulajdonában) levő AKA és Kunszállás képviselői között, december 1-jén.
– Egy kőkemény, többórás, ugyanakkor nagyon konstruktív hangulatú megbeszélés volt, amelyen az AKA részéről teljes nyitottság fogalmazódott meg. A projekt állami forrásból valósul majd meg, az AKA lesz a beruházó és természetesen az üzemeltető is. Az üzemeltetői szempont is a megvalósítás mellett szól, hiszen jelenleg a Kecskemét és Kiskunfélegyháza közötti 30 kilométeren nincs megfordulási lehetőség az autópályán a karbantartó járművek számára.



Az állami támogatás hírének hatására újra felerősödtek a korábbi befektetői érdeklődések Kunszálláson.
– Egy csúszócsapágy-gyár raktárbázisa és egy napelemgyár is a településre érkezhet. Mi ebben gondolkodva már meg is kezdtük a szükséges területek felvásárlását. Már most készülünk arra, hogy egy mini ipari parkkal kiszolgáljuk a csomóponttal kialakuló gazdasági érdekeket. A település átjelentkezett a kiskunfélegyházi járásból a kecskeméti járásba, hogy minél jobban ki tudja aknázni az egyre jelentősebb kecskeméti fejlesztések hatásait. A más vidéki településekről a munkaerőigény miatt Kecskemétre költözők benn a városban nem kapnak egy lakást a saját korábbi lakhelyük árából, nálunk viszont célba tudnak érni. Kunszállás el is jutott odáig, hogy már nincs eladó ingatlanja. A lakosságszám nő, már új telekosztások indultak.


Itt a kulcs, itt a malom!

A falu vonzerejét egy korábbi beruházás is sikeresen növelte, néhány évvel ezelőtt egy E-autó töltőhelyet hoztak létre, elsősorban a település-marketinget erősítendő. A kutat ugyanis egyelőre nem sokan használják, viszont rengeteget cikkeztek róla, Kunszállás nevét bedobva a köztudatba. – Ráadásul felkerültünk az E-töltők európai térképére, amit folyamatosan növekvő réteg használ, köztük komoly döntéshozók is vannak - újságolta a polgármester.

Legutóbb például egy osztrák Tesla Szentesre tartott az M5-ösön, amikor a lemerülés szélére jutott, Kunszentmiklósnál lehajtva visszajött Kunszállásra, jókora feltűnést keltve. – Ez az osztrák most rátalált Kunszállásra, lehet, hogy éppen egy gyárat akar telepíteni a térségbe – mutat rá a polgármester a szemlélete lényegére. – A töltő azzal, hogy megmentette, akár hozhat is egy beruházást a faluba. Hogy mennyit jelent egy apró benyomás, arra a Júlia-malom is jó példa. A német befektető a környéket tesztelve Kunszállásra is betért, és elfogyasztott egy ebédet az akkori polgármesterrel. Eközben elejtette az autónyitóját. – Egy nénike azonnal behozta a polgármesteri hivatalba, bár nem igazán tudta, mire való, mert nem volt kulcsformája. Mondták a németnek, itt a kulcs, nemsoká jött a válasz, itt a malom!


A falun átvezető út is megújul

Kovács Imre elmondása szerint az 1991 óta várt kunszállási lehajtó átadása 2019 őszén várható. A megvalósulás szűk keresztmetszete a környezetvédelmi terv, amelynek egy teljes éves vegetációs időszakot kell megvizsgálnia. – Ezt tavasszal el kell indítani, hogy 2019 tavaszán indulhasson a beruházás – mondta a polgármester.

Növelni fogja a fejlesztés hatékonyságát, hogy a majdani csomóponthoz vezető 5401-es útnak az autópályától a falun keresztülvezető szakaszát is fel fogják újítani. – Ez már 300 millió forinttal benne van a megyei fejlesztési tervben. Az Uvaterv Zrt. már el is készítette a projekthez szükséges terveket.

Hegedűs Gergely



 

Kövessen minket a Facebookon is!