Helyi hírek 2018. január 17. 13:00

Munkáltatói fórum - 2018

Munkáltatói fórum - 2018
Munkáltatói fórumot rendez a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal a Nemzetgazdasági Minisztérium által meghirdetett munkahelyteremtő pályázat feltételeinek ismertetéséről. A rendezvény január 18-án, csütörtökön 10 órakor lesz a Kiskunfélegyházi Járási Hivatal tárgyalójában, a Szent János tér 2. szám alatt.

Program:

09:45-10:00 Regisztráció

10:00-10:05 Köszöntő

10:05-10:45 Az NFA-2017- 2-KKV mikro-, kis és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatása
Előadó: Ba Zsuzsanna, a BKMKH Foglalkoztatási Főosztály Munkaerőpiaci Osztály munkatársa

10:45-11.00 Konzultáció, kötetlen beszélgetés

További információ kérhető: 

Csányi Sándor: 76/795-003, [email protected]
Hartyáni Sándor: 76/795-007, [email protected]


Mi mennyi 2018-ban?

1.  Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum)

 

 

Havi bér

Ft/hó

Heti bér

Ft/hét

Napi bér

Ft/nap

Órabér

Ft/óra

Minimálbér 430/2016. (XII.15.) Korm.r. 2. § (1) bek. b)

138.000

31.730

6.350

794

Garantált bérminimum* 430/2016. (XII.15.) Korm.r. 2. § (2) bek.b)

180.500

41.500

8.300

1.038

Közfoglalkoztatási bér 170/2011.(VIII.24.) Korm.r. 1.§ (1) bek.

81.530

18.740

3.748

-

Garantált közfoglalkoztatási bér** 170/2011. (VIII.24.) Korm. rend. 2. § (1) bek.

106.555

24.495

4.899

-

Munkavezetőt megillető közfoglalkoztatási bér 170/2011.(VIII.24.) Korm.r. 2/A.§ (1) bek.

89.705

20.620

4.124

-

Munkavezetőt megillető közfoglalkoztatási garantált bér*** 170/2011. (VIII.24.) Korm. rend. 2/A. § (2) bek. -

117.245

26.955

5.390

-

Közfoglalkoztatási pontokban 6 órában foglalkoztatottak speciális közfoglalkoztatási bére 170/2011. (VIII. 24.) Korm.r. 2/C. § (1) bek.

42.805

 

9.840

 

1.968

 

-

Közfoglalkoztatási pontokban 6 órában foglalkoztatottak speciális garantált közfoglalkoztatási bére**** 170/2011. (VIII. 24.) Korm.r. 2/C. § (2) bek.

55.940

 

12.860

 

2.572

 

-

* A garantált bér a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalót illeti meg

** A garantált közfoglalkoztatási bér a legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakörben foglalkoztatott közfoglalkoztatottat illeti meg

*** A közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavezetőt közfoglalkoztatási garantált bér a legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakörben, teljes munkaidő teljesítése esetén illeti meg

****A közfoglalkoztatási pontokban legalább 6 órában foglalkoztatottakat speciális garantált közfoglalkoztatási bér a legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén illeti meg.

Közszolgálati tisztviselők illetményalapja 2017. évi C. tv. 59. § (1) bek. (Költségvetési tv.) – 2011. évi CXCIX. tv. (Kttv.) 132. §

38.650,- Ft

 

Közalkalmazotti illetménypótlék számítási alapja 2017. évi C. tv. 60. § (1) bek.  b) pont (Költségvetési tv.) - 1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 69. §

20.000,- Ft

 

Legalacsonyabb bírói, ügyészi alapilletmény – 1. fizetési fokozat

2017. évi C. tv. 63. § (1)-(2) bek. (Költségvetési tv.)  – 2011. évi CLXII. tv. 169. § (2) és 2011. évi CLXIV. tv. 59. § (3) bek. 

453.330,- Ft

Jogi segítői óradíj, kirendelt ügyvédi óradíj 2017. évi C. tv. 63. § (3)-(4) bek. (Költségvetési tv.)  – 2003. évi LXXX. tv. 1. § (3) bek.

         5.000,- Ft/óra

Helyettes szülői díj legalacsonyabb összege – gyermekenként, fiatal felnőttenként 2017. évi C. tv. 65. § (1) d) pont (Költségvetési tv.) – 1997. évi XXXI. tv. 66/L. §

      15.000,- Ft/hó

A nevelőszülőt a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya fennállásának időtartama alatt (függetlenül attól, hogy helyeztek-e el nála gyermeket, fiatal felnőttet) megillető alapdíj legalacsonyabb összege 1997. évi XXXI. tv. 66/H. § (3) bek.

A nevelőszülőt az alapdíjon felül a nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt után megillető kiegészítő díj minimális összege – gyermekenként, fiatal felnőttenként 1997. évi XXXI. tv. 66/H. § (4) bek.

A nevelőszülőt az alap- és kiegészítő díjon felül a speciális vagy különleges ellátási szükségletű gyermek után megillető többletdíj legkisebb összege – a speciális vagy különleges ellátási szükségletű gyermekek után, gyermekenként 1997. évi XXXI. tv. 66/H. § (5) bek.

minimálbér 30%-a   

41.400,- Ft/hó

 

minimálbér 20%-a

27.600,- Ft/hó

 

minimálbér 5%-a

6.900,- Ft/hó

 

2.  A 2017. december 31-ét követően megállapított nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások minimuma

Öregségi nyugdíj legkisebb összege 168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 11. §

28.500,- Ft/hó

Árvaellátás legkisebb összege 168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 64/D. §

24.250,- Ft/hó

Saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj együttfolyósítási összeghatára 2018. január 1-jétől

168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 62. § (7) bek.

91.080,- Ft/hó

Rehabilitációs pénzbeli ellátás minimális összege – foglalkoztathatóság rehabilitációval helyreállítható 2011. évi CXCI. tv. 9. § (1) bek. a) pont, (2) bek. a) pont, 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 8/A. §

alapösszeg (98.890,- Ft)

30%-a –

29.667,- Ft/hó

Rehabilitációs pénzbeli ellátás minimális összege – tartós foglalkoztatási rehabilitáció

2011. évi CXCI. tv. 9. § (1) bek. b) pont, (2) bek. b) pont, 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 8/A. §

alapösszeg (98.890,- Ft)

40%-a –

39.556,- Ft/hó

Rokkantsági ellátás minimális összege – rehabilitációja nem javasolt, egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,

2011. évi CXCI. tv 12. § (1)bek a)  és (2)bek a), 327/2011 (XII. 29.) Korm.rendelet 8/A. §

alapösszeg (98.890,- Ft)

30%-a –

29.667,- Ft/hó

Rokkantsági ellátás minimális összege – rehabilitációja nem javasolt, egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,

2011. évi CXCI. tv 12. § (1)bek b) és (2)bek b).,327/2011 (XII. 29.) Korm. rendelet 8/A. §

alapösszeg (98.890,- Ft)

45%-a –

44.501,- Ft/hó

Rokkantsági ellátás minimális összege– rehabilitációja nem javasolt, kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható,

2011. évi CXCI. tv 12. § (1)bek c) (2)bek c)., 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 8/A. §

alapösszeg (98.890,- Ft)

 50%-a –

 49.445,- Ft/hó

Rokkantsági ellátás minimális összege – rehabilitációja nem javasolt, egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes

2011. évi CXCI. tv. 12. § (1)bek d) (2)bek d)., 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 8/A. §

alapösszeg (98.890,- Ft)

55%-a –

54.390,- Ft/hó
 


3.  Álláskeresők támogatása, keresetpótló juttatás

 

Ellátás összege

Álláskeresési járadék maximuma

(folyósítási idő maximum 90 nap) 1991. évi IV. tv. 26. § (5) bek., 27. § (3) bek.

munkaerő-piaci járulékalap 60%-a, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér 100%-a:

                               138.000,- Ft/hó      4.600,- Ft/nap

Nyugdíj előtti álláskeresési segély

1991. évi IV. tv. 30.§ (2) bek.

a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos minimálbér 40%-a:

55.200,- Ft/hó       1.840,- Ft/nap

(előbbi összegnél alacsonyabb járadékalap esetén a havi összeg a járadékalap 40%-a, a napi összeg pedig ennek harmincad része)

Keresetpótló juttatás 1991. évi IV. tv. 14. § (6) bek.

a keresetpótló juttatás megállapításakor hatályos közfoglalkoztatási bér 60-100%-a közötti mértékben, mérlegelési jogkörben megállapított összeg:

48.918,- Ft/hó – 81.530-,- Ft/hó

 

4.  Munkaadók (kifizetők) által fizetendő közterhek

Szociális hozzájárulási adó

2011. évi CLVI. tv. 453. §, 459.§

kifizetők az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony alapján, az egyéni vállalkozók és a mezőgazdasági őstermelők pedig e jogállásukra tekintettel (saját maguk után) fizetik, mértéke:

adóalap 19,5%-a

(csak törvény szerinti adókedvezményekkel csökkenthető)

Rehabilitációs hozzájárulás

2011. évi CXCI. tv. 23. § (1), (3) és (5) bek.

a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év

(a 25 főnél több személyt foglalkoztató munkaadók fizetik, a kötelező foglakoztatási szintből hiányzó létszám alapján)

Szakképzési hozzájárulás

2011. évi CLV. tv. 4.§ (1) és (2) bek.

Szakképzési hozzájárulási adóalap 1,5%-a

(ami megegyezik a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapjával)

(ezen adóalap a törvény szerinti kedvezményekkel csökkenthető)

 

5.  Munkavállalók által fizetendő közterhek

Munkavállaló egyéni járulék és magánnyugdíj-pénztári tagdíjfizetési kötelezettsége

1997. évi LXXX. tv. (Tbj.) 19.§ (2)-(3) bek.

Nyugdíjjárulék

10%

Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék

Természetbeni egészségbiztosítási járulék

4%

Pénzbeli egészségbiztosítási járulék

3%

Munkaerő-piaci járulék

1,5%

 

összesen

8,5%

mindösszesen

18,5%

 

6.  Egészségügyi szolgáltatási járulék                                                         7.320,- Ft/hó (244,- Ft/nap)

Egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a törvény alapján nem jogosult, továbbá a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, illetve a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a szövetkezetekről szóló törvényben meghatározott tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet. [Tbj. 19. § (4) bek. 39. § (2) bek.]

 

  • Adósávok, adókedvezmények
  • Adósávok 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) 8. § (1) bek.

    Az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik - az adóalap 15 százaléka

    Adóalap Szja. tv. 29.§.

    Az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem. Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó, a 19,5 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 84 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni.

    Adóalap kedvezmények

    családi kedvezmény  Szja. tv. 29/A § (1)-(2) bek.,

     A családi kedvezményt érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját [29. §] a családi kedvezménnyel csökkenti. A családi kedvezmény - az eltartottak lélekszámától függően - kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként

    - egy eltartott esetén 66.670,- Ft-tal,

    - két eltartott esetén:

       2016-ban 83.330,- Ft-tal,

       2017-ben 100.000,- Ft-tal,

       2018-ban 116.670,- Ft-tal,

       2019-től 133.330,- Ft-tal,

    - három és minden további eltartott esetén eltartottanként és jogosultsági hónaponként 220.000,- Ft-tal csökkenthető.

    első házasok kedvezménye Szja tv. 29/C. § (1), (3) és (4) bek.

    Az első házasok kedvezményét érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját [29. §] az első házasok kedvezményével csökkenti. Jogosultsági hónaponként, de legfeljebb 24 hónapig, a házastársak által együttesen összesen havi 33.335,- Ft-tal csökkenthető az adóalap. Az első házasok kedvezménye a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.

    Kedvezményes adózású béren kívüli juttatások

    [Szja. tv. 71. § és 70. § (4a) bek.]

     

    Az adó mértéke: 15% SZJA (alapja a kiadott juttatás értékének 1,18-szorosa) és 14% EHO

    [Szja. tv. 69. § (2) bek., 1998. évi LXVI. tv. (Eho tv.) 3. § (4) bek.]

    - pénzjuttatás maximum 100.000,- Ft/év, és/vagy

    - Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP Kártya)

    • szálláshely alszámlán maximum 225.000,- Ft/év;
    • vendéglátás alszámlán maximum 150.000,- Ft/év;
    • szabadidő alszámlán maximum 75.000,- Ft/év.

    feltéve, hogy a fenti jogcímen adott juttatások együttes értéke nem haladja meg az éves rekreációs keretösszeget (költségvetési szerveknél 200.000,- Ft/év, más munkáltatóknál 450.000,- Ft/év)

    Kedvezményes adózású egyes juttatások

    [Szja. tv. 70. § (1) bek. b) pont, (3) bek a) pont, (4) bek., (5) bek. a) pont]

     

    Az adó mértéke: 15% SZJA (alapja a kiadott juttatás értékének 1,19 1,18-szorosa) és 22 14 % EHO

    [Szja. tv. 69. § (2) bek., Eho tv. 3. § (1) bek. ba) pont]

    Például:

    - a béren kívüli juttatások éves rekreációs keretösszeget meghaladó része,

    - a SZÉP kártyán az egyes alszámlákra meghatározott keretösszegen felül adott juttatás,

    - csekély értékű ajándék: 13.800,- Ft/alkalom, évente háromszor adható,

    - hivatali telefon magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem.

    Mezőgazdasági őstermelőnek az e tevékenységből származó Szja. tv. 23. § szerint figyelembe veendő jövedelme

    [1995. évi CXVII. tv. (Szja. tv.) 23. §]

     

                                                                      600.000,- Ft

     

    8.  Pénzbeli társadalombiztosítási ellátások és családtámogatások

    Csecsemőgondozási díj (CSED) 1997. évi LXXXIII. tv.(Eb. tv.) 42. §

    a naptári napi alap 70%-a (Eb.tv. 42. § (1) a) pont), illetve

    a naptári napi jövedelem 70%-a (Eb.tv. 42. § (1) b) pont)

    Gyermekgondozási díj (GYED) 1997. évi LXXXIII. tv.

    (Eb. tv.) 42/D. § (1) bek.

    a naptári napi alap 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a (2018-ban 193.200,- Ft/hó)

    Táppénz 1997. évi LXXXIII. tv. (Eb. tv.) 48. § (7) bek.

    a táppénz alapjának 60%-a (folyamatos biztosítási időszak alatt legalább 730 nap biztosításban töltött nappal rendelkezik)

    a táppénz alapjának 50%-a (az előző pontban meghatározottnál rövidebb biztosításban töltött idő esetében, vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás esetén, vagy ha a szülő azért vesz igénybe táppénzt, mert 12 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelésének időtartama alatt gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben)

    a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét! (9.200,- Ft-ot)

    Családi pótlék  (CSP)

    1998. évi LXXXIV. tv. (Cst.) 11. § (1) bek.

     

    egy gyermekes család esetén                                                          12.200,- Ft/hó

    egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén                                      13.700,- Ft/hó

    kétgyermekes család esetén gyermekenként                                  13.300,- Ft/hó

    két gyermeket nevelő egyedülálló esetén

    gyermekenként                                                                                14.800,- Ft/hó

    három, vagy több gyermeket nevelő család

    esetén gyermekenként                                                                     16.000,- Ft/hó

    három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló

    esetén gyermekenként                                                                     17.000,- Ft/hó

    tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén,

    valamint intézményben (gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben) élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekenként

                                                                                                            23.300,- Ft/hó

    tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos

    gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg

    illetve súlyosan fogyatékos gyermekenként                                   25.900,- Ft/hó

    saját jogán nevelési ellátásra jogosult tartósan beteg

    illetve súlyosan fogyatékos esetén, ha nem nevelőszülőnél és

    nem intézményben él, az ilyen személy után személyenként         20.300,- Ft/hó

    a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülő által nevelt nem tartósan beteg és nem súlyosan fogyatékos gyermek, valamint a Gyvt. 72. § (1) bek. alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, a gyámhatóság által a szülői ház

    elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy, valamint a saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosultszemély esetén az ilyen gyermek illetve jogosult után személyenként                                                          14.800,- Ft/hó

    Anyasági támogatás 1998. évi LXXXIV. tv. (Cst.) 31. §

    Az öregségi nyugdíjminimum 225 %-a:                                          64.125,- Ft

    Ikergyermek esetén 300%-a:                                                            85.500,- Ft

    A támogatás a szülést követően igényelhető, ha az anya legalább négyszer – koraszülés esetén egyszer – részt vett várandósgondozáson, továbbá a szülést követő 6 hónapon belül támogatást igényelhet az az örökbefogadó szülő és az a gyám, aki a gyermek születését követő 6 hónapon belül végleges határozat alapján vált örökbefogadóvá illetve gyámmá (Cst. 29. és 32. §).

    Gyermekgondozást segítő ellátás (GYES)

    (korábbi neve: gyermekgondozási segély)

    1998. évi LXXXIV. tv. (Cst.) 26. § (1)-(2) bek.

    Az öregségi nyugdíjminimum 100 %-a:                                         28.500,- Ft/hó

    2 ikergyermek esetén az öregségi nyugdíjminimum 200%-a (57.000,- Ft/hó), 3 ikergyermek esetén 300%-a (85.500,- Ft/hó), 4 ikergyermek esetén 400%-a (114.000,- Ft/hó), 5 ikergyermek esetén 500%-a (142.500,- Ft/hó),                                                         6 ikergyermek esetén 600%-a (171.000,- Ft/hó)

    A gyermek 3 éves koráig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek után a gyermek 10 éves koráig vehető igénybe (Cst. 20. §).

    Gyermeknevelési támogatás (GYET) 1998. évi LXXXIV. tv. (Cst.) 26. §(1) bek.

    Az öregségi nyugdíjminimum 100 %-a:                                         28.500,- Ft/hó

    A támogatásban az a szülő és gyám – ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot és a kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülőt – részesülhet, aki saját háztartásában 3 vagy több kiskorút nevel, és a legfiatalabb 3 és 8 év közötti (Cst. 23. §)

     

    9.    Szociális ellátások

    Egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás (EGYT) 1993. évi III. tv. (Szoc. tv.) 37. § (1), (4) bek.

     

    Jogosult

    Havi összege

    Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján

    a) egészségkárosodott személynek minősül, vagy

    b) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel – feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, csecsemő gondozási díjban – és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.], illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani.

    Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a közfoglalkoztatási bér  mindenkori kötelező legkisebb összege személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 90%-át azzal, hogy ha az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult családja tagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot állapítottak meg, a rendszeres szociális segély összege nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-ának és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének különbözetét. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 95%-ának (2018-ban az öregségi nyugdíjminimum 95%-a: 27.075,- Ft) szorzatával .

     

    Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (FHT)

    1993. évi III. tv. (Szoc. tv.) 35.§

    Jogosult

    Havi összege

    Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították, kivéve azt, aki EGYT-re jogosult (a fent hivatkozottak szerint)

    A foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a:

    (2018-ban 22.800,- Ft/hó)

     

    Időskorúak járadéka

    1993. évi III. tv. (Szoc. tv.) 32/B § (1) bek. és 32/C §

    Jövedelemmel nem rendelkező jogosult

    Havi összege

    a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személy, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 85%-át,

    a)

    a mindenkori  öregségi nyugdíj minimum 85%-a:

    (2018-ban 24.225,-Ft/hó)

     

     

    az egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személy, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át,

    b)

    a mindenkori  öregségi nyugdíj minimum 100%-a:

    (2018-ban 28.500,-Ft/hó)

     

    az egyedülálló, 75. életévét betöltött személy, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 135%-át.

    c)

    a mindenkori öregségi nyugdíj minimum 135%-a:

    (2018-ban 38.475,-Ft/hó)

     

    Jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az időskorúak járadékának havi összege a fentiek szerint járó összeg és a jogosult havi jövedelmének a különbözete, de legalább 1.000,- Ft.

    Ápolási díj

    2017. évi C. tv. (Költségvetési tv.) 65. § (2) bek. b) pont és 1993. évi III. tv. (Szoc. tv.) 44. §

    Jogosult

    Havi összeg

    Ápolási díjra jogosult a hozzátartozó [Ptk. 8:1. § (1) bek. 2. pontja], ha állandó és tartós gondozásra szoruló

    - súlyosan fogyatékos, vagy

    - tartósan beteg 18 év alatti

    személy gondozását, ápolását végzi

    (Szoc. tv. 41. § (1) bek.)

    Költségvetési tv-ben meghatározott alapösszeg 100%-a: 32.600,- Ft

     

     

     

     

    Kiemelt ápolási díjra jogosult a hozzátartozó, ha:

    - komplex minősítés alapján a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti minősítési kategóriába sorolt személy, vagy

    - olyan személy gondozását, ápolását végzi, aki után súlyos betegsége vagy fogyatékossága miatt magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak

    (Szoc. tv. 43. § (1) bek.)

    a Költségvetési tv-ben meghatározott alapösszeg 180%-a (kiemelt ápolási díj): 58.680,- Ft

     

    Emelt összegű ápolási díjra jogosult a hozzátartozó, ha a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végzi és a kiemelt ápolási díj feltételeinek nem felel meg.

    (Szoc. tv. 43/A. § (1) bek.)

    a Költségvetési tv-ben meghatározott alapösszeg 150%-a (emelt összegű ápolási díj): 48.900,- Ft

     

    10.   Kis összegű követelés értékhatára                                                                          100.000,- Ft

         [2017. évi C. tv. (Költségvetési tv.) 69. §]

    Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (3) bekezdés alapján az államháztartás alrendszereiben - az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül - a fenti értékhatárt el nem érő kis összegű követelést behajtásra előírni nem kell.

     

    11.       Az egyszerűsített foglalkoztatás során történő munkavégzésre tekintettel fizetendő közteher

    Egyszerűsített foglalkoztatási forma

    A közteher mértéke (Ft/nap)

    1.

    mezőgazdasági idénymunka

    500,- Ft 

    2.

    turisztikai idénymunka

    500,- Ft

    3.

    alkalmi munka

    1.000,- Ft 

    4.

    filmipari statiszta

    3.000,- Ft


    Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo. tv.) 8. § (2) bekezdés alapján.


    12. Bérgarancia támogatás maximuma 2017-ben *                                        1.238.500,-Ft

    (1994. évi LXVI. tv. 7. § (1)-(2) bek., Nemzetgazdasági Közlöny 2016/12. szám)

    A felszámoló a támogatási igény meghatározása során a támogatásra jogosult gazdálkodó szervezetnek a jogosultakkal szemben, a bérfizetési napon fennálló bértartozását, de egy felszámolási eljáráson belül jogosultanként legfeljebb a tárgyévet megelőző második év - Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének (a továbbiakban: bruttó átlagkereset) ötszörösét veheti figyelembe. Ha a gazdálkodó szervezet a támogatást ugyanazon jogosult tekintetében egy felszámolási eljáráson belül több részletben veszi igénybe, és a felszámolási eljárás egyes naptári éveiben a bruttó átlagkereset mértéke eltérő, a jogosultság szempontjából a magasabb bruttó átlagkereset alapján számított támogatási mértéket kell figyelembe venni.

    Ha a felszámolási eljárás kezdetétől egy év eltelt, azon jogosultak esetében, akikre vonatkozóan az addig igénybe vett összeg kimerítette az említett ötszörös mértéket, jogosultanként további, legfeljebb kettő havi bruttó átlagkeresetnek megfelelő támogatást igényelhet a felszámoló, ha annak e törvényben meghatározott egyéb feltételei fennállnak (függetlenül attól, hogy a támogatás megállapítására a bérgarancia törvény 2/B. § (1) vagy (3) bekezdése alapján került sor).
    A kétszeres összeg 2017-ben 495.400,- Ft

    * Jelen tájékoztató kiadásáig a Nemzetgazdasági Közlönyben nem jelent meg hivatalos közlemény a 2018. évi bérgarancia támogatások számításához is alkalmazandó, 2016. évi nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetek összegéről, sem a bérgarancia támogatás 2018. évi felső határáról. A Nemzetgazdasági Minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint a 2016. évi nemzetgazdasági havi bruttó átlagkereset 263.200,- Ft volt.


     

    Kövessen minket a Facebookon is!