Gabonatermesztők: közepes év volt a tavalyi
– Hogyan lehetne értékelni a mögöttünk hagyott évet?
– Közepes esztendő volt, rendkívül nagy szélsőségekkel. Egy átlagos gazdálkodó számára közepes, egy átlagosnál gyengébb helyen termelő számára inkább gyenge-közepes. Az időjárás szélsőségessége változatlan. A hőségnapok száma nőtt, ami a növények számára kedvezőtlen, a csapadékeloszlás változatlanul rossz. Tavasszal aszály jelentkezett, amit a tavaszi vetésű növények erősen megsínylettek, így a kukoricából 2 millió tonnával kevesebb termett, s ez nagy kiesés. Az őszi vetésű búzát a téli csapadék még segítette, így nagyjából azonos mennyiség termett, mint az előző évben, a minősége ugyanakkor jobb. Az árak mindkettő esetében nagyon alacsonyak.
A statisztikai jelentések szerint ugyan 10 százalékkal több, mint 2016 átlagára, de a gazdának aratáskor kell eladnia, hogy vetni tudjon. Az elvárható 50 forint kilogrammonkénti ár helyett – akár a búzánál, akár a kukoricánál – 40 forint körüli árak voltak, területtől és vevőktől függően.
– Mekkorák voltak az eltérések?
– A területek heterogenitása is meghatározó a szélsőséges időjárásnál. Ahol gyengébbek a területek, és a rendkívüli időjárás és az aszály megkínozta a növények, ott - főleg a kalászos gabonáknál – elég nagy mínuszt kellett elkönyvelnie a termelők egy részének. Az átlag tehát nagyon sok mindent takar. Intenzív búzatermesztéséhez 8 tonna kell hektáronként, hogy 40-50 forintos áron kijöjjön eredményesre a gazdálkodása.
– Tudta-e valami ellensúlyozni ezt?
– A nagyon alacsony árakat kompenzálták a repce és a napraforgó normális termésátlagai, illetve meglehetősen jó termésátlagokat lehetett betakarítani átlagosan Magyarországon. Emellett a 16 ezer hektár körüli cukorrépa betakarítása befejeződött, 60 és 70 tonna közötti eredményt hozott, ami közepes termésnek minősül.
– Hogyan sikerültek az őszi munkák?
– Elég magas, 300 ezer hektár körüli a repce vetésterülete. A búza vetése is időben megtörtént, az őszi mélyszántások is befejeződtek, jó betelelés sikerült.
– Mi jelentett pozitív meglepetést?
– Váratlanul jól teljesített a repce. Természetesen bizakodtunk benne, mégis örömmel tapasztaltuk, hogy elég jó termésmennyiséget biztosított országosan. Bár az árak visszafele mentek – akárcsak a napraforgónál –, de még kifizetődött, mindkettőnél normális árak voltak.
– Volt-e kellemetlen meglepetés 2017-ben?
– A kukorica váratlanul keveset hozott, főleg azokon a területeken, amelyeket aszály sújtott, Békés, Csongrád, Szolnok megyékben, itt nagyon megviselte a kukoricatermést. Magyarországon ma drágábban veszik meg a kukoricánkat, mint a világpiaci ár, ami furcsa lehet, és nagyon ritkán fordul elő. Nem azért magasabb az ár, mert kevés termett, hanem mert hazánkban a feldolgozóipar igen jól fejlődik, igen nagy mennyiséget vesz fel, és folyamatosan köti a szerződéseket a termelőkkel.
– Mi ennek a jelentősége?
– Ha a világpiaci ára körüli veszi meg, akkor nem kell elszállítani a tengerhez, ami 2 forint kilónként. Ha stabilizálódnak a kukorica-, gabonafeldolgozó üzemek – márpedig fejlesztések történtek az elmúlt esztendőkben –, akkor ez biztonságot fog jelenteni a magyar termelőnek. Ez már látszik ebben az évben.
– Ez nem nagy, de ha a világpiacon az a trend megindult, hogy valamivel többet fogyasztunk el, mint amennyit termelünk, akkor a készletek lefele mennének, és akkor nagyobb kereslet lenne a mi növényeinkre. De nem félünk, mert így is el fog fogyni. Természetesen jobb volna, ha 50 forint körül állna meg az ár, mert az biztonságos, hosszú távú fejlesztést tenne lehetővé.
– Mi az idei év legnagyobb kihívása?
– Az összköltséget mindenképp csökkenteni kell. A versenytársak, például Oroszország, Ukrajna közlése szerint ők 26 forintért tudják előállítani a búzát. Az önköltség csökkentése óriási kihívás, a precíziós gazdálkodás irányába kell elmozdulni, az integráció felé, hogy a piacon jobbak legyünk 2 forinttal, emellett búzából 8-10 tonna a cél. A termelőknek precízebben, sokkal többet számolva kell a tevékenységüket végezni.
