Hatalmasat hibázott a szupertraffipax
Január végén írta meg a totalcar.hu annak a Somogy megyei autósnak az esetét, akit 300 ezer forintra büntetett a rendőrség, mert az erről szóló határozat szerint tavaly október 15-én, délután 5 órakor az 50 km/óra legnagyobb megengedett sebesség több mint háromszorosával száguldott át egy telepített sebességmérő-kapu alatt a 7-es út balatonföldvári szakaszán.
Az ügyben mindössze három, a VÉDA rendszer által készített fotót láthatott az érintett, amelyek közül csak kettőn látszott a Skoda Octavia, és csupán az egyiken szerepel sebességadat. A rendőrség szerint az autó, amelyben egyébként négy felnőtt és egy gyerek utazott, legalább 167 km/óra sebességgel ment, amikor lemérték. Vezetője viszont állította, hogy egyáltalán nem szabálytalankodott. Komikus, hogy a rendőrség még azt is leírta a levelében, hogy a sebességadatot a mérési hiba korrekciója után határozták meg, tehát az autó elvileg akár ennél gyorsabban is mehetett.
A korábbi cikkből szintén kiderült, hogy a család először kifogással élt a határozattal szemben, majd ügyvédjükkel fellebbeztek, de hiába. Első és másodfokon is helybenhagyták a büntetést, mondván a sebességmérő berendezés hitelesített mérőeszköz, amelyet éppen tavaly vizsgáltak be, így 2019 közepéig, a hitelesítési bizonyítvány lejártáig nincs ok kételkedni a működésében.
Mégsem kell fizetni
Február 1-jén újabb levelet kapott a család. Ezúttal az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Közlekedésrendészeti főosztályának vezetője, Óberling József ezredes, illetve ügyintéző munkatársa írt. A közlekedésrendészet megsemmisítette az első fokon eljáró Vas megyei, és a másodfokon eljáró Budapesti rendőr-főkapitányság döntését. Így a családnak nem kell fizetnie, ügyüket lezárták, a fellebbezés miatt befizetett illetéket is visszautalják nekik.
Óberling ezredes részben éppen azokkal az érvekkel támasztja alá a bírságot törlő döntést, amelyekkel a család próbálta meggyőzni a rendőrséget és amelyeket a korábbi vizsgálatok során nem vettek figyelembe. A közlekedésrendészet ezúttal már fontos körülményként sorolja fel, hogy a mérés helyszíne előtt 455 méterrel kanyarodik az út, hogy a Skoda csupán 75 lóerős és több mint 15 másodperc alatt gyorsul nulláról százra, illetve, hogy megengedett legnagyobb tömege 1750 kilogramm.
Mint a lezáró határozatban írják, ezek alapján erős kétség merül fel abban a tekintetben, hogy a kérdéses helyen és időben valóban ilyen gyorsan mentek ezzel az autóval. A közlekedésrendészet hozzáteszi, hogy sem az első- sem a másodfokon eljáró hatóság nem tett eleget teljes körűen a tényállástisztázási kötelezettségének.
Mégsem szuper a szupertraffipax?
Rengeteg olvasói levelet kaptunk az ügy kapcsán, és a levelek többsége kitér arra, hogy azon a két fotón, amelyeken egyáltalán látható az autó, egyaránt 17 óra 06 perc 50 másodperc és 7 tizedmásodperces időpont szerepel. Ennek ellenére látható az is, hogy a két sávot és környezetüket is ábrázoló fotó nem pontosan ugyanakkor készült, mint az, amelyen csupán a belső sávot és a Skoda orrát látjuk.
Mivel a VÉDA fotóinak időbélyege nem századmásodperces részletességű, az apró részleteket szemügyre véve úgy tűnik, hogy az Octavia közeli képe korábban, a két sávot egyszerre mutató kép pedig később készült. Amikor ez utóbbi kép bekerült a rendszerbe, a Skoda nagyjából fél autóhossznyival (kb. 2,2 méter) járhatott közelebb a kamerákkal és sebességmérő radarral felszerelt oszlophoz, mint az előző felvételen.
Video: Fix telepítésű Komplex Közlekedési Ellenőrzési Pont bemutatása
Érdemes felidézni, hogy mit állított a rendszert kifejlesztő ARH Zrt. és a rendőrség a hivatalosan Trafficspotnak nevezett komplex forgalomfigyelő rendszerről két éve, a hivatalos bemutató idején. Az archív videó három állítása is fontos a mostani ügyben.
Van videó, nincs videó
Az ügy mostani szerencsétlen botorkálását látva, a hivatalos bemutatófilm állításai megkérdőjelezhetőek, és több mint valószínű, hogy a rendőrség birtokában nincs semmi azon a három fotón kívül, amelyeket elérhetővé tettek a megbírságolt autós számára, illetve önök is láthatnak az előző és a mostani cikkben.
Ha ugyanis október 15-én, a balatonföldvári esetben is készült volna mozgóképfelvétel az állítólagos gyorshajtásról, akkor az ügyet vizsgáló kapitányságoknak már azt megnézve lehetőségük lett volna ellenőrizni a Skoda mozgását, így azt is, hogy valóban háromszor olyan gyorsan haladt-e, mint a szélső sávban közlekedő fehér Suzuki Swift. A filmfelvételt akár képkockánként elemezhették volna, az autó mozgásából újraszámolhatták volna a sebességét és ebben nagy segítség lett volna a felvétel összes technikai paramétere, például a képfrissítés sebessége (fps).
Ha valóban készített volna videót a Trafficspot, akkor az alapján azt is eldönthették volna a rendőrök, hogy miért nem látszik a Skoda hátulról, a távolodó forgalmat figyelő kamera által készített fényképen.
Ez az üres kép a tizedmásodperces pontosságú információink szerint körülbelül 1,3 másodperccel később készült (időbélyege: 17:06:52.0), mint az első kettő. Csak a miheztartás végett írom, hogy egy 167 km/órával száguldó autó 1,3 másodperc alatt 60,3 métert tesz meg, ha pedig 50-nel megy, akkor körülbelül 17,9 métert.
Mivel a korábbiakban azt állította a rendőrség, hogy a Skoda majdnem végsebességgel haladt (ennek az alapmotoros Octaviának 171 km/óra a gyárilag megadott végsebessége, ideális körülmények közt, nem öt emberrel) a mérés időpontjában, kevésbé valószínű, hogy azért nem látszik a harmadik képen, mert mire a kamera elkészítte azt, az autó már kiszáguldott a képtérből.
Valószínűbb, hogy egyszerűen nem ért oda a képkészítés pillanatáig, ám, hogy pontosan mikor haladt át az optika látóterében, azt csak akkor tudnánk eldönteni, ha a rendőrség közreadott volna egy olyan képet is, amelyen látható a távolodó autó. Vagy akkor, ha lenne videó az egész jelenetről.
A fentiek alapján feltételezem, és ezt a feltételezést szintén megerősíti a bemutatófilm, hogy valójában azért látjuk csak az aszfaltot és a közeli gyalogátkelőhely felfestését a harmadik képen, mert a Trafficspot egyszerűen túl korán fotózott, ennek a tévedésnek pedig az lehet oka, hogy a radar tévesen mérte meg az autó sebességét, így téves utasítást adott a rendszer a távolodó forgalmat figyelő kamerának. Ha több fotót is készített a rendszer, akkor is nagy kérdés, hogy miért egy rosszat választott ki automatikusan, és küldött tovább a feldolgozóközpontnak.
A fentieknek némiképp ellentmond, hogy az első két kép éles és tökéletesen ábrázolják a Skodát, illetve környezetét, vagyis az átnézeti kamera és a sávfigyelő kamera jókor exponált és a záridő beállítása is pontos volt.
Akkor mégis mi történhetett? Lehet, hogy egyszerűen a balatonföldvári VÉDA látóterébe belógó fa lombja miatt lett gyorshajtó a skodás olvasóból, az is lehet, hogy ez az oszlop sorra készíti a hamis gyorshajtási ügyeket. Az viszont szinte biztos, hogy az országos rendszer (vagy annak néhány egysége) nem pontosan azt tudja, amit a fejlesztője a hivatalos filmben állított, az pedig teljesen biztos, hogy az ügyintézők nem minden nyilvánvaló tévedést szűrnek ki, mielőtt az érintett megkapja a csekket.
A balatonföldvári eset sajnos azt a gyanút is felveti, hogy bizonyos ál-gyorshajtási ügyek soha nem kerülnek napvilágra, mert nem téved elég nagyot a VÉDA (vagy ha tetszik, Trafficspot). Például ha egy autós kap egy 30 ezer forintról szóló csekket, amiért 50 helyett 70-nel hajtott lakott területen, kevesebb az esélye annak, hogy ügye megjárja az első és a másodfokot, majd bekerül az országos médiába, végül kiköt a Közlekedésrendészeten, hogy ott vegyen száznyolcvan fokos fordulatot.
