Zöld oldal
Az utcai díszfák metszése sokakban, gyakran ellenérzést vált ki. Miután az idei évi parkfenntartási feladatok első nagyobb lélegzetvételű munkája éppen egy fasor metszése, ezért úgy gondoltuk, hogy útjára indítunk a Félegyházi Közlöny oldalain egy rendszeresen megjelenő rovatot Zöld oldal címen, ahol a város zöldfelületeit érintő híreit, szakmai információit osztjuk meg olvasóinkkal. Egy olyan fórumot szeretnénk így létrehozni, ami teret ad tájékoztatásnak, értékek bemutatásának, szakmai gondolatok, tapasztalatok, útkeresések megvitatásának.
Abból a tényből indulunk ki, hogy a közigazgatási gyakorlat szerint a zöldfelületek gondozása kötelezően ellátandó önkormányzati feladat, amit célszerűen, gazdaságosan, kellő rugalmassággal és nem utolsó sorban szakszerűen kell ellátni. Jó érzéssel elmondható, hogy a jelen döntéseink során nem első – és sok helyen gyakran egyetlen – szempont a: „de lehetőleg ne kerüljön sokba”. A szemünk előtt lebegő cél az értékek megőrzése és újak teremtése. Döntéseink sok szempontot mérlegelésével születnek, és a végrehajtás során is számos tényező befolyásolja a végleges megoldást. Időnként sokéves tapasztalatok mentén, máskor az újszerűség ismeretlenségében tapogatózva keressük a legjobb megoldást.
A városi növények világában szinte törvényszerű tételként tekinthető, hogy a gondok, nehézségek, vagy egyszerűen csupán feladatok évekkel a telepítést követően kerülnek napfényre. Ez sok mindenből adódhat, de talán a legjelentősebb tényező, hogy a telepített növényeknek nem természetes élőhelye a város. Olyan helyzetben élnek, ahol növény és város egymás korlátai. Olyan szimbiózisban, ahol alkalmazkodni kell egymáshoz. A városi kertész ennek az alkalmazkodásnak kell, hogy emberséges, jó tervezője, szervezője, irányítója legyen.
Szeretnénk ebbe a csapatmunkába, annak hátterébe bepillantást nyújtani, abban a reményben, hogy információink nemcsak hasznosak, hanem érdekesek, értéket hordozók, miközben Önök, a városlakók észrevételeiből bizonyára mi is sokat tanulhatunk.
A Bercsényi utcában lévő gömbkőris fasor mintegy 20 éves. A gömbkőris – Fraxinus ornus „Mecsek” – amint a neve is mutatja, magyar fajta, 1970–ben szelektálta Kett Ferenc. A kis koronaméretű virágos kőrisnek egy magas törzsre oltott rövid ízközű hajtásokkal, vesszőkkel jellemezhető, szabályosan gömbölyded, majd idővel kissé lapított gömbkoronájú fajtája.
A növénynemesítések során számos fafaj gömb alakú fajtája ismert, általában lényegesen kisebb termetűek, mint az alapfaj. A gömbkőris esetében azonban más a helyzet, itt a fajtára nagyjából ugyanaz a méret jellemző, mint az alapfajra, azaz többnyire 6-8 méter magas, sűrűn ágas fa, ami a gömb változat esetében azt jelenti, hogy a szélessége is eléri ezt a 6-8 métert. Ráadásul a sűrűn szabályos zárt koronaforma a szokványos lombkoronájú fáknál alkalmazott metszés nyomán teljesen alaktalanná válik. Ugyanakkor tapasztalatok azt mutatják, hogy a vastag ágak gyakorlatilag korona nyakig visszavághatók, az új hajtások nyomán koronája ismét formás gömb alakú lesz.
1. ábra
Az 1-es ábra azt mutatja, hogy a Bercsényi utca fái, a túl nagy koronaméret és a közeli lakóépületek miatt szükségessé váló metszések nyomán milyen alakúvá váltak. Lilával a lemetszett, feketével a metszések nyomán megmaradt egyre fogyó koronarészt jelöltük.
Az egykori oltás helyén kialakult, és a szép szabályos gömb koronaformát adó sűrű sugaras ágrendszerű koronanyak a kényszerű oldalirányú metszések nyomán egyre deformáltabbá válik. Miután a kőris rendkívül fényigényes fafaj, ezért a sűrű ágrendszer belső részei folyamatosan kikopnak, lassan-lassan elhalnak. A metszések következtében a kikopott és már alaktalanná vált korona vázágak válnak láthatóvá. A fa minden további hasonló „metszéssel” tovább csúnyul.
A fasor megtartása és az eredeti szép koronaforma visszanyerése érdekében egy teljesen új gondolkodás mentén kell továbbindulni.
2. ábra
A 2-es ábra azt mutatja, hogy a korona teljes – tehát nem csak a házak és az úttest irányába eső korona oldalak – visszametszésével a vastag koronaágak alvórügyeiből újra szabályos koronát tud nevelni a fa. Ezt a metszést a lomb fejlődésének intenzitásától függően várhatóan 6-8 évente meg kell ismételni, de ezzel a rendszeres karbantartó metszéssel a fa eredeti gömb koronaformával megtartható. A kisebb, de szabályos korona így már nem fogja zavarni sem a szomszédos épületeket, sem a másik oldali gépjármű közlekedést, illetőleg parkolást.
Az esetnek számos érdekes tanulsága van. A gömbkőris sokak által kedvelt, gyönyörű gömbkoronájú díszfa. Méltán vált híres és nemzetközileg is elismert fajtává. A nemesítése óta eltelt mintegy 50 év tapasztalata azonban kellett hozzá, hogy megismerjük mit tud valójában. Szabályos, tömött, nagy koronája, a fafaj fényigényessége miatt leginkább szabad térállásban mutatja meg valóban egyedülállóan szép koronaformáját.
Tudomásul kell vennünk, hogy a városi fák számos meglepő, időnként meghökkentő tapasztalatra vezetnek el bennünket, de mindig képesek szép élményt nyújtani, ha megismerjük és „természetükkel” együttműködve kezeljük őket. Kell, hogy nyitottak legyünk az újra, a szépre, az értékre, de az alázatos tanulásra, következtetésre és értékelésre is.
Tanulságos az is, hogy a szakirodalmak a gömbkőrist továbbra is, mint utcafásításra ajánlott kistermetű fafajt szerepeltetik, ami azt igazolja, hogy mennyire fontosak a saját megfigyelések, saját tapasztalatok.
A rovat folytatásában egyebek mellett a 2018-ban tervezett kisebb-nagyobb zöldfelületfelújítási munkákról, a készülő Településképi Arculati Kézikönyv zöldfelületi vonatkozásairól, a tervezett különböző nyári virágágyakról, a Virágos Félegyháza versenyről, a város különleges növényeiről, a környező természeti értékeinkről, az őszre tervezett faleváltási munkákról, a házikertbe, előkertbe is ültethető régi magyar gyümölcsfajtákról szeretnénk tájékoztatni olvasóinkat.
Nagy Ágnes
városi főkertész
