Zöld oldal
![Zöld oldal Zöld oldal](https://felegyhazikozlony.eu/imgs_news/1024/85767.jpg)
Az utcai díszfák metszése sokakban, gyakran ellenérzést vált ki. Miután az idei évi parkfenntartási feladatok első nagyobb lélegzetvételű munkája éppen egy fasor metszése, ezért úgy gondoltuk, hogy útjára indítunk a Félegyházi Közlöny oldalain egy rendszeresen megjelenő rovatot Zöld oldal címen, ahol a város zöldfelületeit érintő híreit, szakmai információit osztjuk meg olvasóinkkal. Egy olyan fórumot szeretnénk így létrehozni, ami teret ad tájékoztatásnak, értékek bemutatásának, szakmai gondolatok, tapasztalatok, útkeresések megvitatásának.
Abból a tényből indulunk ki, hogy a közigazgatási gyakorlat szerint a zöldfelületek gondozása kötelezően ellátandó önkormányzati feladat, amit célszerűen, gazdaságosan, kellő rugalmassággal és nem utolsó sorban szakszerűen kell ellátni. Jó érzéssel elmondható, hogy a jelen döntéseink során nem első – és sok helyen gyakran egyetlen – szempont a: „de lehetőleg ne kerüljön sokba”. A szemünk előtt lebegő cél az értékek megőrzése és újak teremtése. Döntéseink sok szempontot mérlegelésével születnek, és a végrehajtás során is számos tényező befolyásolja a végleges megoldást. Időnként sokéves tapasztalatok mentén, máskor az újszerűség ismeretlenségében tapogatózva keressük a legjobb megoldást.
A városi növények világában szinte törvényszerű tételként tekinthető, hogy a gondok, nehézségek, vagy egyszerűen csupán feladatok évekkel a telepítést követően kerülnek napfényre. Ez sok mindenből adódhat, de talán a legjelentősebb tényező, hogy a telepített növényeknek nem természetes élőhelye a város. Olyan helyzetben élnek, ahol növény és város egymás korlátai. Olyan szimbiózisban, ahol alkalmazkodni kell egymáshoz. A városi kertész ennek az alkalmazkodásnak kell, hogy emberséges, jó tervezője, szervezője, irányítója legyen.
Szeretnénk ebbe a csapatmunkába, annak hátterébe bepillantást nyújtani, abban a reményben, hogy információink nemcsak hasznosak, hanem érdekesek, értéket hordozók, miközben Önök, a városlakók észrevételeiből bizonyára mi is sokat tanulhatunk.
A Bercsényi utcában lévő gömbkőris fasor mintegy 20 éves. A gömbkőris – Fraxinus ornus „Mecsek” – amint a neve is mutatja, magyar fajta, 1970–ben szelektálta Kett Ferenc. A kis koronaméretű virágos kőrisnek egy magas törzsre oltott rövid ízközű hajtásokkal, vesszőkkel jellemezhető, szabályosan gömbölyded, majd idővel kissé lapított gömbkoronájú fajtája.
A növénynemesítések során számos fafaj gömb alakú fajtája ismert, általában lényegesen kisebb termetűek, mint az alapfaj. A gömbkőris esetében azonban más a helyzet, itt a fajtára nagyjából ugyanaz a méret jellemző, mint az alapfajra, azaz többnyire 6-8 méter magas, sűrűn ágas fa, ami a gömb változat esetében azt jelenti, hogy a szélessége is eléri ezt a 6-8 métert. Ráadásul a sűrűn szabályos zárt koronaforma a szokványos lombkoronájú fáknál alkalmazott metszés nyomán teljesen alaktalanná válik. Ugyanakkor tapasztalatok azt mutatják, hogy a vastag ágak gyakorlatilag korona nyakig visszavághatók, az új hajtások nyomán koronája ismét formás gömb alakú lesz.
1. ábra
Az 1-es ábra azt mutatja, hogy a Bercsényi utca fái, a túl nagy koronaméret és a közeli lakóépületek miatt szükségessé váló metszések nyomán milyen alakúvá váltak. Lilával a lemetszett, feketével a metszések nyomán megmaradt egyre fogyó koronarészt jelöltük.
Az egykori oltás helyén kialakult, és a szép szabályos gömb koronaformát adó sűrű sugaras ágrendszerű koronanyak a kényszerű oldalirányú metszések nyomán egyre deformáltabbá válik. Miután a kőris rendkívül fényigényes fafaj, ezért a sűrű ágrendszer belső részei folyamatosan kikopnak, lassan-lassan elhalnak. A metszések következtében a kikopott és már alaktalanná vált korona vázágak válnak láthatóvá. A fa minden további hasonló „metszéssel” tovább csúnyul.
A fasor megtartása és az eredeti szép koronaforma visszanyerése érdekében egy teljesen új gondolkodás mentén kell továbbindulni.
2. ábra
A 2-es ábra azt mutatja, hogy a korona teljes – tehát nem csak a házak és az úttest irányába eső korona oldalak – visszametszésével a vastag koronaágak alvórügyeiből újra szabályos koronát tud nevelni a fa. Ezt a metszést a lomb fejlődésének intenzitásától függően várhatóan 6-8 évente meg kell ismételni, de ezzel a rendszeres karbantartó metszéssel a fa eredeti gömb koronaformával megtartható. A kisebb, de szabályos korona így már nem fogja zavarni sem a szomszédos épületeket, sem a másik oldali gépjármű közlekedést, illetőleg parkolást.
Az esetnek számos érdekes tanulsága van. A gömbkőris sokak által kedvelt, gyönyörű gömbkoronájú díszfa. Méltán vált híres és nemzetközileg is elismert fajtává. A nemesítése óta eltelt mintegy 50 év tapasztalata azonban kellett hozzá, hogy megismerjük mit tud valójában. Szabályos, tömött, nagy koronája, a fafaj fényigényessége miatt leginkább szabad térállásban mutatja meg valóban egyedülállóan szép koronaformáját.
Tudomásul kell vennünk, hogy a városi fák számos meglepő, időnként meghökkentő tapasztalatra vezetnek el bennünket, de mindig képesek szép élményt nyújtani, ha megismerjük és „természetükkel” együttműködve kezeljük őket. Kell, hogy nyitottak legyünk az újra, a szépre, az értékre, de az alázatos tanulásra, következtetésre és értékelésre is.
Tanulságos az is, hogy a szakirodalmak a gömbkőrist továbbra is, mint utcafásításra ajánlott kistermetű fafajt szerepeltetik, ami azt igazolja, hogy mennyire fontosak a saját megfigyelések, saját tapasztalatok.
A rovat folytatásában egyebek mellett a 2018-ban tervezett kisebb-nagyobb zöldfelületfelújítási munkákról, a készülő Településképi Arculati Kézikönyv zöldfelületi vonatkozásairól, a tervezett különböző nyári virágágyakról, a Virágos Félegyháza versenyről, a város különleges növényeiről, a környező természeti értékeinkről, az őszre tervezett faleváltási munkákról, a házikertbe, előkertbe is ültethető régi magyar gyümölcsfajtákról szeretnénk tájékoztatni olvasóinkat.
Nagy Ágnes
városi főkertész