Hagyományőrző disznóvágás a belvárosban
Képgaléria
Igazi disznótoros hangulat várta szombat reggel a városközpontban járókat, ugyanis ott egy – a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium tangazdaságában felhizlalt – mangalica sertés feldolgozása volt nyomon követhető. A korábban érkezők már a perzselést is láthatták, amelybe egy régen feledésbe merült kézi tekerésű, fatüzelésű pörkölő is besegített. A munkálatokat az iskola hentes növendékei végezték Dénes Zoltán tanüzemvezető irányítása és szakmai felügyelete alatt.
A disznó bőrének alapos megtisztítása után a csapat gyakorlott mozdulatokkal szedte szét a hízót, majd a jelenleg érvényben lévő jogszabályok miatt egy korábban levágott, és állatorvos által már bevizsgált sertéssel folytatva a csontozást, a kolbászhús elkészítése következett. A fiatal hentes tanulók országos szakmai versenyeken is elismert rátermettsége pozitív példát állított a szakma utóbbi években csökkenő presztizsével szemben.
Mint ahogyan a hagyományos otthoni disznótorok, úgy a húsipari termékgyártó szakma is kiveszőben van. A mai fiatal generáció sok esetben már nem vesz részt házi disznóvágáson, a hús feldolgozva, vagy késztermék formájában kerül az asztalokra. S miközben az emberek egyre inkább eltávolodnak a sertésnevelés, vágás, feldolgozás házi formájától, úgy válik egyre népszerűtlenebbé a szakma is.
– Manapság nem divat ez a nagyon jó lehetőségekkel bíró szakma, nekünk is mindössze ötven húsipari termékgyártó tanulónk van, akikkel azonban évek óta az ország élvonalában vagyunk – mondta el Rózsa Pál iskolaigazgató. – A rendezvény céljai között szerepelt a szakma és a tevékenységünk népszerűsítése, mindamellett, hogy fel szeretnénk éleszteni ezt a régi vidéki hagyományt.
Rózsa Pál kiemelte, az iskolájukban már megvalósult “termőföldtől az asztalig” elgondolást, amely egy életképes farmgazdasághoz hasonlóan működik. – A nálunk nevelt mangalicákat és fehér sertéseket a kétszáztíz hektáros tangazdaságunkban megtermelt takarmánnyal és az abból készült tápkeverékekkel etetjük. A hízókat az iskola húsipari tanüzemében vágjuk le és dolgozzuk fel, a termékeket és a húst pedig a Mártírok utcai mintaboltunkban értékesítjük.
Az iskola mintaboltja a rendezvényre is kitelepült, s a sorba rendezett füstölt kolbászok, disznósajt, májas és más szárazáru a nagy érdeklődésnek köszönhetően hamar megtizedelődött. Közben pedig a Bojtor Tibor vezette Amatőr Királyi Szakács Klub hagyományos toros reggelit, hagymás vért és sült húst kínált ezen a hűvös reggelen, amelyhez a lélekmelegítő forralt bor, és tea szintén megtalálható volt a sátrak közötti büfében.
Kollár László és segítői pedig az ebédről gondoskodtak, az ilyenkor szokásos orjaleves a töltött káposztához hasonlóan nagy üstökben főtt. A képviselőnek egy korábbi böllérfesztiválon tett látogatásából merített ötlete alapján valósult meg ez az első hagyományőrző disznótor.
– A valamikori hagyomány újraélesztése jó reklámmal szolgál a Félegyházán kissé háttérbe szorult, ámde elismerésre méltó iskolának, az általuk működtetett üzletnek és a lassan elhalásra ítélt szakmának is – mondta Kollár László, majd hozzátette: – Sok városban élő ember őrizget emlékeket régi disznóvágásokból, s egy ilyen rendezvény lehetőséget ad az elfeledett ízekkel, illatokkal való találkozásra is.
S miközben a gőzölgő abalében főtt a hurka-alapanyag, s a fiatal hentestanulók a kolbászt töltötték, a hangulatot Vas László tekerőlanttal kísért előadása, a Padkaporos és a Csűrcsavaró Néptáncegyüttes, valamint Tarjányiné Manninger Lencsi énekes produkciói tették még autentikusabbá.
A sült hurka és kolbász, a hetven liter leves és a mintegy 190 adag töltött káposzta hamar elfogyott, az ételesekkel hosszú sorokban várakozó vendégek támogatói jegy vásárlásával jutottak hozzá a finom falatokhoz. A jegyekből befolyt összeget a mezőgazdasági iskola támogatására fordítják.
K.G.
Fotó: Kiss Gabriella
