Újra megjelentek a delfinek a horvát Adrián
Képgaléria
A közönséges delfineket (Delphinus delphis) a Kornati-szigetektől 3,7 kilométerre délre, a Mana-szigetnél fedezték fel, mondta Tihana Vucur, az intézet egyik tengerbiológusa. A kutatók csaknem két órát töltöttek velük, hogy megfigyeljék viselkedésüket, fotókat és videókat készítettek róluk, amelyek az intézet honlapján megnézhetők. Külön öröm, hogy több újszülött delfin is volt a csoportban.
A delfinek nagyon gyorsan úsztak és közben kiugráltak a tengerből, ami azt az érzést keltette a kutatókban, mintha az óceánon lettek volna. A közönséges delfin fürge és gyors úszó, sebessége elérheti az óránként 45 kilométert is. Barátságos, társaságkedvelő állat. A teste sima és áramvonalas. Háta általában fekete, barna vagy ibolyaszín, hasa fehér vagy színes. Néhány percenként felszínre bukkan, hogy levegőt vegyen. A kisebb testű delfinek csoportjába tartozik, teste legfeljebb 230 centiméterre nő meg és átlagban 30 évet él.
A közönséges delfin korábban nagy számban élt az Adriai-tengerben, de már évtizedekkel ezelőtt eltűnt onnan. Ez leginkább az állatok táplálkozási szokásai miatt alakult így. Az emlős megeszi a tintahalat és a garnélát is, de főként heringgel és szardíniával táplálkozik. Ezért ártalmas jószágnak tartották, amely megdézsmálta a halállományt, és az állam jutalmat fizetett minden kifogott delfin után. Az ötvenes években csak az Adriai-tenger északi részén 800 delfint öltek meg a halászok.
Az ipari halászat megjelenése, valamint a növekvő tengeri szennyezettség és a globális felmelegedés miatt a nyolcvanas-kilencvenes évekre a faj teljesen eltűnt az Adriai-tengerből.
Drasko Holcer, az intézet másik munkatársa szerint a közönséges delfin hasonló problémákkal küzd a Földközi-tengeren. Nagyobb számban mára csak a Alborán-tengerben, Málta partjaihoz közel és az Égei-tengerben fordul elő. A delfinek nem élnek helyhez kötött életet, fő táplálékforrásukat, a halrajokat követik.
Fotó: plavi-svijet.org
