Kultúra 2018. szeptember 7. 13:00

Könyvtársarok - Híres libák

Könyvtársarok - Híres libák
A régi mondás szerint „aki Márton napján libát eszik, egész évben nem éhezik”. A félegyháziak igazán szerencsések, hiszen nem csak november 11-én, hanem szeptember 7-én és 8-án, a XX. Kiskunfélegyházi Libafesztiválon is megkóstolhatják a változatosan elkészített, finomabbnál finomabb szárnyas ételeket.

A liba a szakácsművészet mellett néhány hazai és külföldi írót, költőt is megihletett. Lúdas Matyi története vándormese, több nép irodalmában is megtalálható majdnem azonos tartalommal. Először Asszíriában jegyezték le mintegy 3000 éve, onnan került Európába. Hazánkban 1817-ben Fazekas Mihály írt elbeszélő költeményt az egyszerű pásztorfiúról, aki háromszor is túljár a gonosz földesúr, Döbrögi eszén.



1906-ban a svéd kormány pályázatot hirdetett olyan ifjúsági regény megírására, amelyből a gyerekek szórakozva ismerkedhetnek meg környezetükkel, az állat- és növényvilág szépségeivel. Selma Lagerlöf tollat ragadott, és megszületett Nils Holgersson figurája, aki gonoszsága miatt törpévé zsugorodik, és ettől kezdve megérti az állatok nyelvét is. A vadlibákhoz csatlakozott közönséges házilúd, Márton hátán repüli körbe Svédországot.



A Móra Könyvkiadó először 1962-ben adta ki Varga Katalin Gőgös Gúnár Gedeon című könyvét, amely azzal a pedagógiai céllal született, hogy az írónő megkönnyítse gyermeke olvasástanulását. A rövid, rímes versekkel, vicces mesékkel nagyszerűen begyakorolható a magánhangzók és mássalhangzók olvasása, a kisbetűk és nagybetűk megkülönböztetése.


 

Kövessen minket a Facebookon is!