Titkok a levéltárból - 30 éves a Móra Ferenc Gimnázium „új” épülete
Már 1985-ben jóváhagyta a Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága azt az előterjesztést, mely a gimnázium 30 millió forintos fejlesztésével foglalkozott. Az indokok között szerepelt, hogy a meglévő, 1896-ban épült, eredetileg nyolctantermes középiskola a demográfiai növekedés befogadására alkalmatlan, hiszen már a ’80-as években is 12 (évfolyamonként 3 párhuzamos) osztállyal működött az intézmény, évente átlag 400-450 fős tanulói létszámmal. A fakultációs órák bevezetése és az idegennyelvi csoportbontás miatt megnövekedett a tanteremigény, gyakran a szertárakban és a könyvtárban is kellett tanórát tartani. Mivel az iskola vezetősége nem akarta, hogy a túl magas osztálylétszám a minőségi munka rovására menjen, ezért több jelentkezőt (volt, hogy egy egész osztálynyit is) kénytelenek voltak visszautasítani.
A további színvonalas középiskolai oktatás zálogának az új épületrész létrehozását tekintették, de ehhez szükségessé vált a gimnázium telkének bővítése is. A régi igazgatói lakás – ekkor már menzának használt – épülete mögötti telken lévő duplaportás családi házat lebontották, a Szent István templom mögött a Széchenyi utca – Wesselényi utca torkolatáig elvezető utcácskát lezárták, s az így nyert területen húzták fel az iskola új épületét, amely a tantermek mellett biológiai előadót, labort, szertárat és ruhatárat is magában foglalt.
A városképileg védett főépülettel – a tervezői szándék szerint – harmonizáló új épület terveit a Csongrád Megyei Tervező Vállalat, a kivitelezést a DUTÉP végezte.
1988. augusztus 24-én a Városi Tanács Művelődési Osztálya a Móra Ferenc Gimnázium új épületében tartotta meg hagyományos tanévnyitó vezetői értekezletét, szeptember elsején pedig a diákok is birtokba vehették a termeket. Itt kapott osztálytermet az iskola ekkor induló 1/D osztálya, ugyanis ezt a tanévet – a sok jelentkező miatt – négy első osztállyal kezdte az iskola.
Ónodi Márta
