Kultúra 2018. szeptember 29. 13:00

Szántó Piroskára emlékeztek halálának 20. évfordulóján - videóval

Képgaléria
20 éve hunyt el a város díszpolgára, Szántó Piroska kiskunfélegyházi születésű Kossuth- és Munkácsy-díjas képzőművész. A művésznő életére, munkásságára Szabó Ildikó művésztanár előadásával emlékeztek a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban, szeptember 27-én.

– Büszkeséget kell, hogy jelentsen Szántó Piroska munkássága azoknak, akik ismerik alkotásait. Kevés olyan híressé vált művészünk van, akikre emlékezhetünk. Ő közéjük tartozik. Példaértékű az életútja is, amiből erőt meríthetünk. Nemcsak azért kell emlékeznünk rá, mert Kossuth- és Munkácsy-díjas alkotó, hanem azért, mert ezek ráirányítják a figyelmet egy kivételes életútra, életerőre – mondta előadásában Szabó Ildikó.

Arról is szólt, hogy Félegyháza és a művész kapcsolata nem volt mindig felhőtlen. Ez köszönhető a történelemnek és a politikának. Családját 1944-45-ben Auschwitzba hurcolták. Amikor 45-ben visszatért a városba, akkor minden emlékének hűlt helyét találta. A házukat feldúlták és kifosztották. Ezek után a városba 20 évig nem tette be a lábát. Utána megpróbált megbocsátani a városnak, mert szerveztek számára egy kiállítást. Ennek a megnyitóját azonban – ki tudja milyen elvek alapján – vasárnap délre időzítették. Ebben az időpontban természetesen kevesen látogatták meg a tárlatot, hiszen a félegyháziaknak a vasárnap dél az ebédidő. Ez természetesen újabb rossz emléke lett a várossal kapcsolatban. Tartott ez 1997-ig, amikor Bánkiné dr. Molnár Erzsébet és Rosta Ferenc otthonában keresték meg. A találkozás során megszelídítették lelkét, és megbocsátott mindenért. Nem sokkal később látogatást is tett a városban, a Móra Ferenc Gimnáziumban, ahol emléktábla tiszteleg munkássága előtt – tette hozzá az előadó.

Az 1913-ban Kiskunfélegyházán született Szántó Piroska először iparművészetet tanult, de 1932-ben átiratkozott a Képzőművészeti Főiskolára, ahonnan baloldali politikai tevékenysége miatt kizárták. Ezután magániskolában képezte magát. 1934-ben csatlakozott a Szocialista Képzőművészek Csoportjához. 1937-ben Bálint Endre hívására ment Szentendrére, ahol a Vajda Lajos és Korniss Dezső köré csoportosuló fiatalok között dolgozott, majd a helyi művészeti élet aktív szereplője lett. 1945-ben az Európai Iskola tagja volt. Az 1950-es években szépirodalmi művekhez készített illusztrációkat. Életművét a Szombathelyi Képtárnak ajándékozta.

s. r.   

 

Kövessen minket a Facebookon is!