Mondom, ha segítesz
A beszéd és a mozgás szoros kapcsolatban áll egymással. Már a magzati korban is mozgással reagál a kicsi a hallott, beszűrődő hangokra. A kellemes, lágy hangok megnyugtatják, míg a kellemetlentől nyugtalanul ficánkol, rugdos. Nagyon fontosnak tartja a szakember, hogy már a várandóság elejétől kezdve a szülők minél többet „beszélgessenek” babájukkal. A szülést követően a csecsemő kommunikációs eszközei kibővülnek a sírással. Ezzel tudják jelezni környezetük számára, hogy valamiféle szükségletük van. Sírással jelzik, ha éhesek, ha szomjasak, vagy csupán ölelgetésére vágynak.
Ahogyan telnek a hetek, egyre kifinomultabb lesz a csecsemők kommunikációs repertoárja. Négy, hatodik hét körül megjelenik a szociális mosoly, amely már specifikusan az őt körülvevők mosolyára érkezik válaszként. A következő kommunikációs fázis a gagyogás, ami a hatodik és kilencedik hónap között alakul ki. Ez az utánzás korszaka. Ebben a szakaszban már nem csak a beszéd, hanem a mozgás utánzása is felfedezhető a kicsiknél. Az ezt követő fázis, a rágás időszaka. Ildikó nyomatékosította az anyukákban, hogy mennyire fontos a rágás. Ez képez alapot a beszéd során alkalmazott izmok mozgásához. A nyelv és a száj körüli izmok erősítése segíti majd a hangok kiejtését. Erre az izomerőre tudnak építeni a logopédusok a későbbi fejlesztések során.
Minden szülő áhítattal nézi gyermekét, ha valamit előbb csinál, mint a kortársai. De ez a sietség nem biztos, hogy a szakemberek szerint is helyénvaló. Amennyiben kimaradnak mozgáselemek a baba fejlődéséből, gond lehet a beszédükkel is a későbbiekben. Ezekre a szülői aggodalmakra egyértelmű választ kaphat a szülő a mozgásterapeutáktól, akik a logopédussal karöltve sikereket érhet el a gyermekeknél. Az ilyen fajta hiányosságok vélelmezhetően tanulmányi problémákat okozhatnak, ezért hangzott el az a javaslat, hogy minél többet énekeljenek a hozzátartozók a babáknak, majd ezt össze lehet kötni a tánccal is, amely bizonyítottan hatással van a mozgás és beszédfejlődésre is.
Az előadás harmadik témaköre a mese volt. A mostani TV csatornákon színesebbnél-színesebb meséket nézhetnek a gyerekek, de ezek a mesék aggodalommal töltik el a szakembereket, ugyanis a legtöbb mese szinkronizált. A figurák szájmozgása nincsen szinkronban a kiejtett hangokkal. Azért jelenthet ez problémát, mert a gyermekek nem csak a hangra, hanem a kiejtett szó közbeni szájmozgásra is figyelnek, vagyis utánzással ejtik ki a szavakat. Amely nincs szinkronban egymással. A logopédus ezért azt javasolta a jelenlévő anyukáknak, hogy a gyerekükkel szemben ülve minél több mesét olvassanak, ezáltal is fejlesztve a szókincset és a száj tudatos használatát, mozgását.
V. B.