Tudós emberek bemutatkozása a könyvtárban
Képgaléria
Dr. Terbe István a találkozón elmondta, hogy sok minden, amit életében elért, az innen, Félegyházáról indult. A szakma, a fényképezés, a hobbi és a családszeretet egyaránt. A kérdésre, hogy gazdag mezőgazdasági, tudományos tevékenysége közepette jutott-e idő kapcsolattartásra a szülőfölddel, így válaszolt: igen, sőt nagyon is intenzíven, rendszeresen hazajártam.
– Én itt kezdtem a Vörös Csillag Termelőszövetkezetben gyakornokként. Utána, amikor tanársegéd lettem, elkezdődött a fóliás élet Magyarországon, így Félegyházán is, legintenzívebben Halesz térségében. Akkor én úgy éreztem, ha rendezvényeket hozok ide, akkor az hasznot hoz a gazdálkodóknak. Évente szerveztünk tanácsadói napokat, kiállításokat. Ezt örömmel fogadták a helybeliek, sokszor nem volt akkora terem, amelyik minden érdeklődőt be tudott volna fogadni. A probléma áthidalására később a laktanya kultúrtermét kellett igénybe venni – ahová a civileket akkor még nehezen engedték be. Később is hazajártam, sok kolléga kérte a segítségemet, és én természetesen örömmel álltam rendelkezésükre. Elmondhatom tehát, hogy Félegyházával mindig nagyon jó kapcsolatom volt, és van a mai napig.
Dr. Terbe István 1946-ban született Kiskunfélegyházán. Édesapja vitéz Dr. Terbe István Kiskunmajsa főbírája, jogász, ny. őrnagy, édesanyja Kovács Edit, testvérei Béla (1948) és Edit (1952). Felesége Brigitte Alm, nyelvtanár, gyermekei Krisztina (1976) nyelvtanár, Andrea (1978) közgazdász, István (1986) banki alkalmazott, műszaki fejlesztő. Tanulmányait Kiskunfélegyházán, a Petőfi Sándor Általános Iskolában kezdte, majd a Petőfi Sándor Gimnáziumban folytatta, ahol 1965-ben érettségizett. Még ebben az évben felvételt nyert a Kertészeti Egyetemre, ahol 1970-ben kertészmérnöki diplomát szerezett, és meghívták az egyetem Zöldségtermesztési és Földműveléstani Tanszékére tanársegédnek.
1978-ban egyetemi doktori fokozatot szerzett, 1996-ban megvédte kandidátusi disszertációját. 1998-ban elnyerte a Széchenyi Professzori Ösztöndíjat, 2000-ben habilitált, majd 2005-ben a köztársaság elnöke kinevezte a Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karára tanszékvezető egyetemi tanárnak. Szűkebb szakterülete a termesztett növények tápanyagigényének és tápanyagellátásának kutatása, a növényi nitrát-nitrit felhalmozás, valamint a növények fiziológiai eredetű élettani betegségeinek vizsgálata. Az utóbbi időben behatóan foglalkozik a klímaváltozás kertészeti növényekre gyakorolt hatásával. A szakterületén több újítása és szabadalma van. 45 tudományos és szakkönyv szerzője, ill. társszerzője, ebből ötöt a mezőgazdasági miniszter nívódíjjal tüntetett ki. Tudományos közleményeinek száma meghaladja a 200-at, a növénytermesztéssel foglalkozó szakemberek számára több, mint 400 szak- és népszerűsítő cikket írt.
A Magyar Tudományos Akadémia Kertészeti Bizottságának titkára, továbbá számos hazai és nemzetközi tudományos testületnek, szakmai szervezetnek, valamint szakfolyóirat szerkesztőbizottságának tagja, vezetője. Több évtizeden keresztül volt a Magyar Rádió és Televízió mezőgazdasági műsorainak szakértője, amiért 1984-ben megkapta a MRT Elnökének Nívódíját. Kedvenc időtöltése a zene mellett a természetfényképezés, filmezés, sokat tanult a félegyházi Homoki Nagy Istvántól, számos természettudományi film és fotóalbum készítőjétől, szerzőjétől. Mindig szeretettel emlékezik szülővárosára és középiskolájára, középiskolai tanáraira, mindenek előtt Dr. Berkes Dezsőnére, akitől a kémia szeretetét, az agrokémia alapjait tanulta.
Fiatal korában gyakran hangoztatta, hogy az életben két dologgal nem akar foglalkozni: pedagógiával és mezőgazdasággal. Ennek ellenére a kertészet professzora lett, de boldog, mert azt teheti, amit nagyon szeret.
s. r.
