Fel kell készülni a sertéspestis hazai továbbterjedésére
A NAK hagyományos vadgazdálkodási tanácskozásának egyik fő témája az ASP vadászatra és vadgazdálkodásra gyakorolt hatásai voltak. Bajdik Péter, az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) főtitkára hangsúlyozta, ez az áttekintés azért is fontos, mert a dunántúli vadászok az ASP-t csak hírből ismerik, viszont a borsodi, szabolcsi és hevesi térségben dolgozó kollégáik küzdenek a jelenséggel.
Mint a főtitkár említette, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) február 5-ei adatai szerint 212 ASP-s esetet és 396 fertőzött vaddisznót regisztráltak Kelet-Magyarországon. Azóta ebben változás történt, hiszen a legutóbbi, február 10-i adatok szerint az esetszám 233-ra, a fertőzött vaddisznók száma pedig 453-ra emelkedett.
Bajdik Péter elmondta, a helyzetkezelés része volt a kiadott országos főállatorvosi határozat, ami jelenleg az egyes földrajzi területeket
- fertőzött,
- magas,
- közepes és alacsony
kockázatú terület kategóriákba sorolja be. Hozzátette, az azonos kategóriájú területeken belül is eltérő szabályok vannak, ezért nehéz volt követni a vadászatra jogosultaknak a rájuk vonatkozó szabályokat.
Az ASP továbbterjedésének megakadályozása legjobban a diagnosztikai célú kilövésekkel érhető el.
Emellett jövőbeli általános célként említette a vírus terjedésének
- lassítását,
- felszámolását,
aminek egyetlen eszközének a vaddisznóállománynak és állománysűrűségének drasztikus csökkentését nevezte.
