Félegyháza indította útjára dr. Fülöp Ferenc tudományos karrierjét

Dr. Fülöp Ferenc volt a vendége a Félegyházáról indultak beszélgetéssorozatnak február 28-án, a városi könyvtárban. Az akadémikussal, egyetemi tanárral dr. Tarjányi József beszélgetett életútjáról, tanulmányiról és tudományos munkásságáról. Dr Fülöp Ferenc a közönségtalálkozón félegyházi kötődéséről így nyilatkozott: – Nekem az életutam alakulásában nagyon fontos szerepe volt ennek a városnak. A Petőfi Sándor Gimnáziumi tanulmányaim meghatároztak minden továbbit. Éppen ezért mindig nagyon nagy szeretettel gondolok a városra. Most is, a beszélgetés előtt tettünk egy kört az utcákon és hihetetlenül sok, kedves emlék idéződött fel.

Dr. Fülöp Ferenc 1952-ben született Szankon. Kiskunfélegyházán, a Petőfi Sándor Gimnáziumban, biológia–kémia tagozaton érettségizett 1970-ben. Pályaválasztáskor még csak a kémiai kísérletezés érdekelte, aztán az új anyagok előállításának lehetősége ragadta meg a József Attila Tudományegyetem harmadéves vegyész hallgatójának figyelmét. Egyetemi tanulmányainak befejezése után (1975) az egyetemi doktori címet 1978-ban, a kémiai tudomány kandidátusit 1983-ban, az akadémiai doktorit 1990-ben szerezte meg. 1975-1980 között a CHINOIN doktorandusza. Az SZTE Gyógyszerkémiai Intézetében végigjárta az egyetemi ranglétrát: 1991-től egyetemi tanár. 1996-1997-ben a Gyógyszeranalitikai Intézet megbízott vezetője, 1998-tól az SZTE Gyógyszerkémiai Intézet vezetője. 2006-tól a Gyógyszerésztudományi Kar dékánja.

Eddig 340 eredeti, idegen nyelvű tudományos közlemény, 16 összefoglaló, és 79 magyar nyelvű közlemény szerzője, 15 szabadalom társfeltalálója. Nemzetközi konferenciákon 130, hazai konferenciákon 150 előadás szerzője vagy társszerzője, plenáris előadó 11 konferencián, külföldi egyetemeken 30 alkalommal volt meghívott előadó. 1986-1995 között a Finn Tudományos Akadémia ösztöndíjával összesen 9 alkalommal tett 1-6 hónapos tanulmányutat a Turkui Egyetem Kémiai Tanszékén. 1994-ben EU ösztöndíjjal 3 hónapos tanulmányúton volt a Bonni Egyetem Szerves és Biokémiai Intézetében, 1997-ben 2 hónapot töltött Skóciában (School of Chemistry, University of St. Andrews). Oktató, kutató munkájáért kapott elismerései: 1997-2000 Széchenyi Professzori Ösztöndíj, 1998, 1999, 2000, 2003 az Év legjobb oktatója hallgatói díj, 2002 Charles Simonyi díj, Gábor Dénes díj, 2004: Ipolyi Arnold Díj, 2005 Than Károly Díj, Akadémiai Szabadalmi Nívódíj, 2006 Bruckner Győző-díj. 2007-ben az MTA tagjai sorába választották.

Zsivótzky Gyula halála után, 2008-2013 között ő volt a Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Alma Mater Társaság kuratóriumának elnöke. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, Szank község díszpolgára. Szabadidejében szívesen kirándul, gombát és kagylókat gyűjt, főzni is szeret, de legfőbb szenvedélye: a laborbeli munka.

Amire igazán büszke, hogy a tanítványai közül hárman tanszékvezetők lettek, négy professzor, öt nagydoktor. S ezek a számok, remélhetőleg, tovább növekednek. Közülük a többség a Szegedi Tudományegyetemen dolgozik, de budapesti felsőoktatási intézmény tanszékvezetői székén is ül tanítványa. Az SZTE GYTK Gyógyszerkémiai Tanszéken, amelyet mintegy két évtizeden át irányított, a vezetői pozícióban utóda az egyik tanítványa, s szinte minden laborvezető a hallgatója volt.

s. r.

Kövessen minket a Facebookon is!