Titkok a levéltárból – A pártházról
1961 decemberében a Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága vállalta, hogy a Petőfi téren az új székház építéséhez szükséges telken lévő épületeket szanálja és a területet a következő év nyaráig a kivitelező rendelkezésére bocsátja. Bár Petőfi térnek nevezték ezt a közterületet, de igazából 1945 óta a Budapestet Szegeddel összekötő országút keleti oldalán, a postahivatal épületének közelében lévő háromszög alakú parkot körülvevő, Holló Lajos utca 1., 3., 5. és 7. számú házait már Marx tér néven jegyezték. 1945 őszén itt avatták fel a szovjet hősi emlékművet is.
A jelzett helyen, a korábbi rozoga háztömb helyén a Bács Megyei Építőipari Vállalat 1963 őszén 5 millió 380 ezer forinos költségvetésből már elkezdte építeni a helyi pártbizottság számára a háromszintes, kétemeletes székházat. Az épület alapterülete 871 négyzetméterre, a belső légterülete 6418 köbméterre rúgott, a tanácstermet 158 négyzetméterre tervezték. Az MSZMP, valamint a KISZ (Kommunista Ifjúsági Szövetség) Járási és Városi Bizottságai mellett a Munkásőrség irodái is itt kaptak helyet. A tulajdonosok 1965 tavaszán vehették birtokba a létesítményt.
A tervezők az épület belső díszítésére is gondoltak: a földszinti ülésterem falait Fót Endre Félegyháza fejlődését ábrázoló freskói színesítették, az emeleti nagyterembe pedig Hézső Ferenc nagyméretű gobelinje került.
A pártbizottság tehát 1965-ben kiköltözött a Szabadság téri épületéből, amely szinte azonnal új funkciót kapott, átalakítás után, 1966-ban ott nyílt meg a város II. számú bölcsődéje.
A pártbizottság az 1965-ben modernnek számított épületét egészen a rendszerváltásig használta. Az egykori pártszékházát a Zeneiskola kapta meg használatra.
Ónodi Márta
