Bódi Sándor emlékére (1949-2019)
Bódi Sándorhoz kapcsolatos emlékeit, gondolatait egykori kosaras társa, és barátja, Nádasdi József foglalta össze:
„A Kecskeméti Műszaki Főiskola (Gamf) elvégzése után csatlakozott a Mészáros Gyula vezette 1972-ben alapított Lenin MGTSZ csapatához. Középiskolában és a főiskolán is kosárlabdázott. Tehetségének és a családja kosaras múltjának köszönhetően rövid idő alatt meghatározó játékosa lett az NB III-ban szereplő csapatnak.
Tagja volt az 1976-ban bajnokságot nyert együttesnek, amely ezek után feljutott az NB II-be.
Hosszú játékos pályafutása alatt többször végzett előkelő helyen csapatával a második vonalban. A Magyar Kupa sorozatban több NB I-es gárda ellen játszott és segítette kosaraival csapatát. Erőssége volt a távoli dobás, a 3 pontos kosár bevezetése után volt olyan bajnoki mérkőzése, ahol 9 darab triplát dobott. A játékostársai tudták, ha „Sanyi” bedobta az első kosarát, akkor aznap nem veszíthettek. Játékos pályafutása alatt elvégezte a testnevelési főiskolán a középfokú edzői tanfolyamot. Előbb utánpótláscsapatokkal dolgozott, majd a felnőtt NB II-es együttes játékos-edzője lett. Serdülő csapatával 1981-ben az országos bajnokságban 7. helyen végzett. A selejtezőben fiai legyőzték az NB I-es Kecskemét és Baja utánpótláskorú csapatait, de a döntőbe jutásért Csepelen egy ponttal alulmaradtak, így nem sikerült a 6-os döntőbe jutniuk.
1987-ig a Lenin TSZ SK megszűnéséig volt a felnőtt férfi csapat edzője. A kosárlabda szakosztályt a KTK városi egyesülete vette át, ekkor rövid pihenőt tartott.
1992-ben azonban látva szeretett sportága nehéz helyzetét visszatért. A város sportszervezetének segítségével alapító tagja lett a mai napig működő Kiskunfélegyházi Kosárlabdázók Clubjának. Az első évben csak a férfi szakosztály működött, de a Kiskunfélegyházi Vasas megszűnésével a következő évben a női szakosztály is a klubhoz került.
Edzői pályafutásának végéig a férfi szakosztály vezetője volt. Többször dolgozott a felnőtt csapattal, de leginkább az utánpótlás nevelésben szeretett tevékenykedni. Jó érzékkel tudta megtalálni azokat a leendő kosárlabdázókat, akik később komoly sikereket értek el szeretett sportágában.
Több általa felfedezett, nevelt játékosa szerepelt NB I-es csapatokban. Folyamatosan a klub vezetőségének meghatározó tagja volt, de a vezető szerepet mindig másra hagyta. Betegségéig mindig figyelt arra, hogy az egyesület problémák nélkül működjön. Nagy odaadással szervezte a nyári kosárlabda táborokat, részese volt a 24 órás kosárlabda gáláknak, örömmel segítette csapata edzőtáborait.”
Búcsúznak tőle: családja, az FTSI és a KKC tagjai és vezetősége, korábbi játékostársai, barátai.