Helyi hírek 2019. május 16. 10:00

A név, amely kötelez

Képgaléria
A név, amely kötelez
Amikor tudomást szereztem arról, hogy Köhler Helga fodrász és fodrászszakoktató szalonja elköltözik az édesapja szalonjának helyére, nagyon izgatott lettem, mert személyes ismeretség is köt Helgához. Ha személyesen összefutunk, – amelyet lehet szó szerinti értelmében is venni a rohanós életünket tekintve – mindig megnevettet, jókedvre derít végtelen pozitív személyiségével és kiváló humorérzékével. Ennek megerősítésére az interjú körülményei is adottak voltak. Egy közös kávézás a napsütötte strandon testhezálló színhelyéül szolgált a kötetlen, nevetős interjúnak.

Az atyai minta

Ha a városban bárki kiejti a Köhler-nevet, mindenki a fodrászdinasztiára gondol. Nem alaptalanul, ugyanis Köhler Helga a 16. fodrász a családban. A néhai Köhler József, országos hírű fodrászmester lányaként látta meg a napvilágot. Jóska bácsi, ahogyan mindenki ismerte, egy életigenlő, szép szakmai karriert kiharcolt, majd 40 évet fodrászként dolgozó szakember volt. Helga nagyon büszke édesapja precizitására és szakmai alázatára, amellyel megannyi fodrásztanulót vezetett el a szakma kiteljesedéséhez. Nagyon sok diák a kezei alatt olyan professzionális alapokra tett szert, hogy voltak olyanok, akik a szakmai vizsgák alól is felszabadultak segédletével, tanításával. A profizmust és az akarást maximális szinten elvárta mindenkitől, de a humora kárpótolt mindenkit a „keménysége” miatt.


Helga és a fodrászat

Helga az édesapjáról hatalmas szeretettel és elismeréssel beszél. Ennek ellenére a pályaorientációja nem volt egyenes irányú. Egy meghiúsult gimnáziumi felvételi sodorta a fodrászat felé. Helga kutatóbiológusnak készült. Az élet azonban közbeszólt és a kémiai, biológiai, fizikai tanokat a kreativitással megspékelve a hajak szobrászkodásában éli ki. Jóska bácsi mindig támogatta lánya szakmai előrejutását. A szakmunkás évek alatt folyamatosan versenyekre, megmérettetésekre sarkallta lányát, aki a sikerekből és az elismerésekből erőt gyűjtve meg akarta mutatni az apjának és a világnak is, hogy az „alma nem esik messze a fájától”.


Az új szalon kialakulása

Helga az évek során felépítette a saját klientúrájával működő üzletét, de az akkori helyiség a megnövekedett érdeklődés miatt már kicsinek bizonyult. Apukája példáját követve kitalálta, hogy a városban egyedülinek számító lehetőséget nyújt azoknak a szépülni vágyó embereknek is, akik nem tudnak előre, konkrét leegyeztetett időpontban eljárni fodrászhoz. Így jött létre az időpont nélküli hajvágás. Mint mondja, nagyon szereti ezeket a „lutri” alkalmakat és nagy kíváncsisággal tölti az el, hogy az adott időszakban ki ül a székébe. Ez a lehetőség számos olyan szituációt valósít meg, amikor az embernek nem a berögződött metódusokat kell megélnie. Mindig valami izgalommal és kihívással kell szembenéznie. Erre mesélte el azt a példát, hogy egyszer egy hölgy jelent meg az ajtóban, aki esküvői kontyot készíttetett vele. Ez adja a szakma változatosságát és szépségét szerinte.

A városvezetés azzal kereste meg Helgát, hogy egy beruházás keretében felújítják az édesapja által használt szalonok egységét. Ez kecsegtetőnek és megtisztelőnek tűnt számára. Ezt követően egy kis szünet következett a megvalósításban. Majd újra előtérbe került a kivitelezés lehetősége, amelyben Helga ötleteit kikérve, a város döntéshozói partnerekké váltak. Az elkészült szalon szemet és lelket nyugtató színekkel, kiegészítőkkel vált teljessé. A május 1-jei megnyitón a város jelenleg is és már nyugdíjas fodrászai is tiszteletüket tették. Ezzel a gesztussal is kihangsúlyozva, hogy ők nem riválisok, hanem támogató karokat nyújtó barátai egymásnak. Az avatón a véletlen műve volt, – de annál nagyobb ovációt váltott ki –, hogy egy betérő vendég akaratlanul eltört egy ajándékba szánt pezsgőt, amely stílszerű avatása volt a hajszobrász-szalonnak.

V. B.
 

Kövessen minket a Facebookon is!