Lánglelkű költőnk utódai találkoztak Félegyházán

Petőfi Sándor Szülőföldemen című megzenésített versének dallamai – a Kiskunfélegyházi Zenebarátok Kórusának és a Koncert Fúvós Zenekar előadásában – fogadták Petrovics István és Hrúz Mária ma élő leszármazottait május 18-án, a városháza dísztermében. Lánglelkű költőnk családjának utódait Félegyháza nevében Rosta Ferenc alpolgármester köszöntötte. Ezt követően előadások hangzottak el Petőfi emlékének és kultuszának ápolásáról, a költő sokszínű munkásságáról. Az előadások sorát Borzák Tibor a találkozó létrehozásának ötletgazdája, a Rokonom, Petőfi című kötet írója kezdte, aki ismerősként köszöntötte a megjelenteket. A konferenciával felérő találkozó után felavatták a Petőfi-szülőket megörökítő emléktáblát a Hattyúház homlokzatán, majd koszorúkat helyeztek el a költő szobránál és az emlékháznál.

A vendégek köszöntésekor Rosta Ferenc elmondta: – Ez a köszöntés most annál is érdekesebb, mivel a múlt héten az országos Móra találkozó résztvevői voltak a vendégeink, ma pedig a Petrovics és Hrúz rokonság kedves tagjai ülnek itt a padsorokban. A Petőfi leszármazottak jöttek el ide, ahol a legnagyobb magyar költőnk gyermekkori éveit töltötte. A találkozó ötletét Borzák Tibor újságíró vetette fel, Kecskeméten volt az első ilyen találkozó 10 éve, most pedig másodjára gyűlhetnek össze azok, akikben Petrovics és Hrúz vér csörgedez, s akik elfogadták meghívásunkat.

Az idő könyörtelen múlásával és az egyre halványuló emlékezettel megküzdve úgy gondolom, az utókor példamutatóan megemlékezik a város nagy fiáról, amikor nem engedi, hogy szellemkörünkből kiessen Petőfi Sándor neve. Ezt szolgálja többek között a Petőfi Emlékév is, amelynek eseménysorára nagyon sok rendezvény fűződött fel már eddig is. Ennek a találkozónak is többek között ez a jelentősége.

Ebben a teremben, ahol most összegyűltünk, s amely 1911 óta lényegében változatlan formában szolgálja a város közösségét, 1991-ben díszpolgárrá avatták Petőfi Sándort. A szobrok az emléktáblák, a domborművek mind mind nagyon fontosak, mert segíthetik az emlékezést, pillérként állnak a tovasuhanó emlékezet folyójában. Azonban azok az összejövetelek – mint ez a mai is – amikor azok találkoznak, akiket valami vérségi kötelék fűz össze, és kapcsol a mi Petőfinkhez sokkal fontosabb, és nagyszerű érzés.

A Hattyúháznál a Petőfi szülők domborművét – Kis Virág alkotását – Kapus Béla karnagy és Juhász István nyugalmazott gimnáziumi tanár leplezték le.

– Ez, a Hattyúháznak nevezett épület szorosan kapcsolódik költőnkhöz, illetve családjához. Ez a klasszicista stílusú, földszintes fogadóépület 1820-ban épült. Homlokzatát görögös timpanon díszíti, rajta a névadó hattyúval. Eredetileg két mészárszéket és ivót alakítottak ki benne, majd 1822-től 1830-ig előbb harmadmagával, majd 1824-től egyedül vette bérbe a várostól Petrovics István az ivóval együtt. Ez nem vitatható, mert erről írásbeli bizonyíték szól. Azaz itt ebben az épületben szinte biztosan megfordult gyermekkorában költőnk, így ezen épület egyike azon kevés eredeti helyszínnek, ahol gyermekként Petőfi Sándor járt kelt Félegyházán, a templom mögötti lakóházuktól egészen addig a kútig, ahol egykoron paripáját itatta. Éppen útba esett ez az épület.

A mai napon ezt a helyszínt szeretnénk megjelölni egy érdekes emléktáblával, amely nem elsősorban a halhatatlanságba emelkedett költőnknek kíván sokadik emléket állítani, hanem a szüleinek Hrúz Máriának és Petrovics Istvánnak. Ezeknek az egyszerű embereknek, akik egész életükben keményen dolgoztak, korán haltak, s nem is sejtették hogy fiuk beírta a halhatatlanságba nemcsak a saját nevét, hanem az övékét is – mondta a szobor leleplezésekor az alpolgármester.

Kövessen minket a Facebookon is!