Aki(k)től a harang szól - 3. rész
Elsőként Johann Matthias LANGENEGGER-t kell említeni, aki a 303 éves bajor ajándék harangot 1716-ban Münchenben öntötte. Az önállóan dolgozó mester feleségül vette a híres bajor ERNST öntődinasztia özvegyét, Magdalénát, akinek révén ismert harangöntő lett. A két öntöde egyesítése után – neveiket külön-külön megtartva – 1738-ig működtek együtt. Legismertebb munkája a freisingi Dóm 5200 kg-os, Szent Korbinian harangja, 1724-ből.
A Langenegger harang
* * *
Köztudott, hogy a Félegyházára betelepülők egyik első dolga volt, hogy két harangot vásároljanak. Budára mentek Josef Ernst STEINSTOCK műhelyébe, aki 1728-ban kapott magyar polgárjogot, majd 1730-tól 1764-ig működött önálló öntőként. Személyes életéről nem sokat tudunk, munkájáról annyit, hogy főleg a lélekharangok mestere volt. Ezek közül viszonylag sok még ma is működik, egy pl. az esztergomi Bazilikában. A Félegyházára kerültek egyike 2000-ben megrepedt, a másik a Kiskun Múzeumban van.
A város ősi, Steinstock-harangja
* * *
1749-ben és 1752-ben eleink ismét Budára mentek harangot vásárolni az elkészült Ótemplom részére. Ezúttal azonban nagyobbakat, ezért Antoni ZECHENTER mesterhez fordultak. Ő második generációs öntő volt, 1723 és 1763 között működött. Az országban többfelé lehet találkozni harangjaival, főleg 80 és 500 kilogramm közötti súlyúakkal. Hozzánk legközelebb eggyel a jánoshalmi templomban. A Félegyházára megvásárolt mindkét harangot 1916-ban rekvirálták.
* * *
1800 januárjában rendelték meg a félegyháziak az Ótemplom számára a város legnagyobbnak számító harangját Pesten, Johannes KOHL műhelyében. A németországi Köln városából 1762-ben hazánkba települt, és rögtön polgárjogot kapott mester 1763-tól kezdve dolgozott, és 40 év tapasztalat birtokában volt. A legendás, „nagyon szép szavú harang” sajnos 10 évvel később tönkrement, megrepedt. A szintén általa öntött nagykőrösi Református templom 1600 kg-os harangja még ma is szól. Kohl mester 1802-ben fejezte be működését.
* * *
1810-ben Henricus EBERHARD vállalta - hasonló méretekkel - a megrepedt nagyharang újraöntését. A németországi Halle-ból már öntőmesterként (campanarum fusor) idetelepült Henricus 1800-ban kezdte tevékenységét Pesten. Magyar polgárjogot csak 1806-ban kapott. Az ő munkája 34 év múltán repedt meg. A makói templomban viszont ma is szól az általa öntött 1100 kg-os Szent Imre harang. Eberhard mester 1839-ig működött és 1841-ben halt meg.
* * *
Az előzőleg említett megrepedt harang miatt 1844-ben új mestert kellett keresni. A választás szintén egy pesti öntőre, Josef HORNUNG-ra esett. A Temesvárról áttelepült mester műhelye a Kerepesi úton volt, és 15 évig működött: 1832 és 1847 között. Keze munkáját és „lelke lenyomatát, a búsan zengő öreg harangunk hangját” a félegyháziak 1988-ig hallhatták. A csodálatos hangra ma is sokan emlékezünk. Idegen hangzású neve ellenére ő volt az első magyar származású, magyar lelkű öntőmester.
* * *
Az 1848-as szabadságharc idején készült egy kisharang a „Ringhegyen lévő szőlőgazdaság” részére, SCHAUDT Andrásnak a Henricus Eberhard-tól átvett pesti, Kazinczy utcai műhelyében. Az 1836-ban magyar polgárjogot kapott mester a németországi Baden-Würtenberg tartományból családostól települt Pestre. 1831 és 1862 között működött. Harangjai sokfelé megtalálhatók az országban: hozzánk legközelebb a kecskeméti Öregtemplomban a nagyharang és Kalocsán a nagyharang. Halála után Sándor fia működtette a műhelyt. 1867-ben hajdani tanítványa, Walser Ferenc vette át a vállalkozást.
* * *
1868-ban került új harang a városba, a külterületen lévő Szabóhegy-i 5. dűlőbe. Az osztrák öntőmester, Peter Ignatz HILZER Bécsújhelyen (Wiener Neustadt) készítette. Az apja műhelyében nevelkedett Ignatz 1871-ben vette át a céget. Sikeresen felfejlesztette, és a Monarchia egyik legjelentősebb öntödéjévé tette. Nevéhez fűződik a forgástengelyéből kiemelt járomszerkezet elterjesztése, a gyengébb falazatú tornyok lengésének megelőzésére. Aktív társadalmi életet élt, adakozó szellemű volt. A Hilzer öntöde 70 év alatt összesen 6650 harangot készített. Nálunk az ország egyik legismertebb harangja fűződik nevéhez: a Debrecenben lévő Rákóczi harang. Ignatz 1907-ben bekövetkezett halála után rövid idővel az öntöde megszűnt.
* * *
1880. augusztus 26-án érkezett meg a Szent István Templom részére a Vácon felszentelt 5 harang. A mester magyar, WALSER Ferenc gépgyáros, tűzoltószer-gyáros és harangöntő volt. 1827-ben Pesten született, majd 1847-ben segédként szabadult, később Ausztriában és Németországban gyarapította szaktudását. 1854-ben hazatért, 1867-ben átvette egykori mestere, Schaudt András Kerepesi úti műhelyét. Olyannyira felfejlesztette, hogy 200 fővel a hazai igények kielégítésén túl exportra is termelt. Nevéhez fűződik a körtárcsás harangkorona kidolgozása. Félegyházára 11 harangja került. 74 évesen, 1901-ben halt meg. Úttörő ipari munkásságáról szakmai körökben ma is előadásokat tartanak, ám ez messze meghaladná a jelen cikk kereteit. Fia, ifj. Walser Ferenc továbbvitte apja örökét, tőle is számos harang származik. Az 1930-as gazdasági válság vetett véget a cégnek.
Walser harang és harangszék
* * *
1885-ben a felső-galambosi hegybirtokosság rendelt harangot THURY János mestertől. Pesti műhelye 1882 és 1908 között működött, fiával, Ferenccel közösen. Főleg míves, plasztikus kidolgozottságú harangokat készítettek. Legismertebb harangjuk 1800 kg-os, a budapesti belvárosi szerb templomban van. Náluk tanulta a mesterséget a későbbi dinasztia-alapító Szlezák László, aki 1902-ben átvette a cég irányítását.
* * *
1904-ben BÓDITSY Sándortól, Bajáról vásároltak kisharangot a város külterületén lévő Öreg-Galambos számára. A mester 1862-ben Kiskunhalason született, majd Baján, Heller János öntödéjében tanult. Svájcban, Münchenben és Budapesten tökéletesítette mesterségbeli ismereteit. 1892-ben kapott iparengedélyt Baján. Ekkor már szabadkai iparigazolvánnyal is rendelkezett. Mindkét városban működött műhelye, de Szabadkán öntött több harangot. Itthon kevés harangja maradt fenn, ám annál több művészi öntvénye. 1936-ban halt meg. Senki nem folytatta tevékenységét, özvegye visszaadta az iparengedélyt. Emlékére a „Baja város mestere” díj plakettjén az ő arcvonásait örökítették meg. (A fotón az érem Inotainé Vincze Zsuzsanna tulajdona.)
A Bóditsy-érem
* * *
1907-ben a majsai úti külső iskolához került új kisharang, amelyet 1916-ban rekviráltak. Félegyházán egyedüli volt, palástján a különleges megoldású, S alakú résekkel, ami NOVOTNY Antal temesvári mester védett találmánya volt. Az 1879 és 1913 között tevékenykedő öntő minden harangját ily módon készítette. Szerencsére ma is található és hallható több ilyen harang, hozzánk legközelebb a kecskeméti piarista templomban. A szakma véleménye napjainkban is megosztott ezzel a fajta, a „harang hangképzését szebbé tevő” réselt megoldással kapcsolatban.
Novotny Antal szabadalmaztatott harangjával
* * *
1925. szeptember 27-én érkezett a városba az ECCLESIA Harangöntöde Rt. 8 új harangja. Az egyházi tőkével alapított öntöde 1922 és 1930 között működött Csepelen. Feladata az első világháborúban rekvirált harangok pótlása volt. Az alapítók hozzáértő, megbízható vezetőt kerestek, ezért a németországi Sinn városában 1590 (!) óta működő Rincker öntöde egyik fiatal tulajdonosát, Fritz Wilhelm RINCKER-t kérték fel igazgatónak, aki 5 évig vezette a céget. Ez idő alatt kb. 1800 harang készült. Köztük az ország ma is második legnagyobbja, a 8537 kg súlyú Szent Gellért, más néven Hősök harangja a Szegedi Dóm számára. Mérete miatt ezt nem Csepelen, hanem a Sinn-i üzemben kellett megönteni. Fritz Wilhelm 1927-ben távozott az országból. A cég neve alatt még további rendeléseket vettek fel, de ezeket már Pesterzsébeten, Peternell & Kulhanek öntödéjében készítették el. 1930 után nincs adat további Ecclesia-s harangról.
* * *
1926-ban érkezett az első SZLEZÁK László által öntött harang Félegyházára, a haleszi gazdák megrendelésére. Tőle 14 harang és az ótemplomi harangszék került a városba. A mester 1870. augusztus 9-én, Pozsony megyében, Ispácán született. 1884-ben lett inas Thury Ferenc budapesti harangöntőnél. 1902-ben vezetője lett a műhelynek, majd 1911-ben megnyitotta saját műhelyét Angyalföldön, a Frangepán utcában. 1928-tól aranykoszorús mester, aki 100 alkalmazottjának biztosította a napi betevőt. Legnagyobb ismert harangja a 7800 kg-os Szent Imre harang, ami a Szent István Bazilikában volt 1944-ig. Szlezák László a második világháború előtt hosszú ideig a Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöki tisztét töltötte be. Műhelyét 1951-ben államosították. 1953. augusztus 9-én hunyt el, műhelye pedig 1955-ben szűnt meg.
A Szlezák-dinasztia
1970. Az ótemplomi Szent István harang a rajta lévő felirat szerint Ducsák István harangöntödéjében készült. Ám az öntőmester nem ő, hanem Szlezák László fia, SZLEZÁK Lajos volt, akinek a kommunista diktatúra idején nem adtak iparengedélyt, apja háború előtt viselt tisztsége miatt. Ezért 1960-ban egyik alkalmazottjának, Ducsák Istvánnak a nevére kért és kapott működési lehetőséget. Szlezák Lajos 1971-ben, anyja családi nevét felvéve, GOMBOS Lajos néven végül saját engedélyt kapott Őrbottyánban, ahol az országban egyedüliként, de folytatódhatott a magyar harangöntés. A 78 éves korában még aktívan dolgozó mester 83 évesen, 2011-ben hunyt el. Legnagyobb harangja 1800 kg, Tokajban található.
Gombos Lajos
1999 decemberben érkezett az Ótemplomba az újraöntött, 1540 kg-os nagyharang Szlezák László unokája, GOMBOS Miklós őrbottyáni műhelyéből. Az öntödében felnőtt Miklós lakatosnak tanult, miközben dolgozott a családi cégben is. 1989-ben, 36 évesen nyitott saját műhelyt az apjáé szomszédságában.
Gombos Miklós (Az Echo Tv fotója)
Máig ez a legnagyobb harangja, amit készített, és amelynek hangját telefonjának csengőhangjául választotta. Apja halála óta az országban egyedüli harangöntőként tevékenykedik. Fiának, Ferencnek folyamatosan adja át a tudását és a feladatokat, sőt már unokáját is szoktatja az öntödei légkörhöz. Mint ma oly sok vállalkozó, ő is munkaerőgondokkal küszködik.
Gombos Miklós és fia, Ferenc
* * *
Befejezésül arról a mesterről, aki eddig két ízben hagyta keze munkáját Félegyházán: Rudolf PERNER. 2004-ben az Ótemplom részére öntött harangot Szűz Mária tiszteletére, 2012-ben pedig az Újtemplom számára készített harangjátékot.
Rudolf Perner
A 400 éves Perner-dinasztia eredetileg a csehországi Karlovy Varyban, majd Plzenben működött. Csak a XX. század elején települtek át a németországi Passauba. Anyai ágon magyar felmenői is voltak. Apjának korai halála miatt, 1993-ig a 74 éves nagyapának kellett visszavenni az irányítást, amíg az ifjú Rudolf be nem fejezte felsőfokú tanulmányait. Ezt követően egyik első önálló feladata a budapesti Szent István Bazilika 4 új harangjának beüzemelése volt. Ettől az időtől kezdve hazánkban szinte minden új, 2000 kg feletti harangot ő öntött. Perner harangok minden földrészen fellelhetők. 2013-tól az öntést szüneteltetni kényszerült a megrendelések drasztikus visszaesése miatt. Napjainkban főleg karbantartási és javítási munkákat vállal, de már ismét önt új harangot is, mert igény mutatkozik rá.
Szabó-Szűcs József
