Sikeres félegyházi orvosprofesszorral beszélgettek a könyvtárban

– Kecskeméten születtem, de ötéves koromban Kiskunfélegyházára költöztünk szüleimmel. Éppen ezért a megyeszékhelyről szinte semmi emlék nem él bennem, annál több Félegyházáról. Itt végeztem iskoláimat, itt éltem meg az első szerelmet, fiatal korom bolondos élményeit – mondta el dr. Édes István egyetemi tanár, kardiológus a városi könyvtárban, ahol életútjáról, karrierjéről beszélgettek Tarjányi Józseffel, a Félegyházáról indultak előadássorozat keretében.

A tudós orvost számos érdeklődő várta, és üdvözölte ismerősként az előadóteremben. Voltak, akikkel a gyermekkori csínytevésekről beszélgetett, másokkal a zenekari, bulizós időket idézték fel. Sokan érdeklődtek szülei felől is, akik közismert és megbecsült polgárai voltak Félegyházának. Velük kapcsolatosan Édes István elmondta, hogy nekik köszönheti, hogy orvosi pályára került. Ők ajánlották, hogy a Petőfi Sándor Gimnáziumba jelentkezzen biológia-kémia tagozatos osztályba, és ez meghatározta további életútját is. A szülőkkel való kapcsolat okán soha nem szakadt el a várostól. Édesanyja 93, édesapja 96 éves. Ezért az elmúlt évben biztonságuk kedvéért jelenlegi városukba, Debrecenbe költöztették őket, hogy gondoskodni tudjanak róluk. A beszélgetés résztvevői a teljes életúttal megismerkedhettek:

– Édes István 1952-ben született Kecskeméten. Édesapja Kiskunfélegyházán, a helyi kórházban volt sebész főorvos. A Petőfi Sándor Gimnáziumban érettségizett 1970-ben, ahol diák korában szép sikereket ért el az országos középiskolás tanulmányi versenyeken.

Egyetemi tanulmányait a Szegedi Orvostudományi Egyetemen végezte. Az egyetem Biokémiai Intézetében kapcsolódhatott be a szívműködés fontos reguláló fehérjéje, a foszfolambán szerkezetének és működésének kutatásaiba, ahol 1977-81 között gyakornok, 1981-től 1994-ig a II. számú Belgyógyászati Klinikán gyakornok, majd tanársegéd, 1990-től adjunktus. Kutatási területe az új hatású pozitív introp szerek intracelluláris hatásmechanizmusának tanulmányozása.

1987-89 között a Cincinatti Egyetem Farmakológiai és Sejtbiofizikai Intézetének vendégkutatója, kutatási témája a szívizom fehérje foszforilációs rendszere az adrenerg receptorrendszerek és az adrenerg receptorok intracelliláris hatása.

1994-99 között a Debreceni Orvostudományi Egyetem Szív és Tüdőgyógyászati Klinika intézetvezető docense, majd intézetvezető egyetemi tanár, kutatási területe a Ca 2+ érzékenyítő szerek hatásmechanizmusának tisztázása pathológiás körülmények között.

1997-99 között a DOTE Általános Orvostudományi Karának dékánhelyettese, 1999-től a Kardiológiai Intézet igazgatója.

A DOTE Klinikai Rektorhelyettese 1999-2000-ben, Informatikai rektorhelyettes 2000-2001-ben.

1997- től a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum központi computerfejlesztési és üzemeltetési projektvezetője.

Kutatásai kiterjednek a myocardium kontraktilitásának szabályozására, az intracelluláris kalcium homeosztázisra, a szívelégtelenség kialakulásának molekuláris mechanizmusára, a kalcium-érzékenyítő pozitív inotrop vegyületekre.

Tagja a Kardiológiai Szakmai Kollégiumnak, a Magyar Kardiológus Társaságnak, az American Heart Association-nek, a European Society of Cardiology-nak. Elnöke a Szentágothai János Szakkuratórium (Arany János Közalapítvány) klinikai I. Tudományos Bizottság Izomkutatói és Kardiológiai Munkabizottságának, az MTA Debreceni Területi Bizottságánál.

Az MTA doktora 1996 óta, Szent-Györgyi Albert-díjjal tüntették ki 2003-ban.

2007-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjét. A Went István emlékérem és jutalomdíjat 2012-ben vehette át kiemelkedő gyógyító és oktató, a kísérletes orvostudomány területén elért magas szintű tudományos eredményei, példaértékű egyetemi vezetői, valamint országos szakmapolitikai munkája során kifejtett sokrétű tevékenysége elismeréséként.