Zöld oldal – Mi virít itt?
Képgaléria
Az idén az ültetést ezért kicsit későbbre terveztük, mert ezt a kedves növényt semmiképpen nem szerettük volna kihagyni. A tél viszont a korábbi évekhez képest enyhébb volt, ezért a virágok termesztésével megbízott kertész már május elején jelezte, hogy a növények készen vannak: ültetni kell őket. A meleg áprilist követően egy csapadékos, kissé hűvösebb, de még nem hideg májusunk volt: ideális az egynyári virágok ültetéséhez, amiket így jellemzően május végére elültettek a városfenntartó cég kertészei.
Félegyháza egynyári virágkiültetéseit az jellemzi, hogy viszonylag kevés az önálló virágágy, a virágok többségét évelők és cserjék közé, vegyes növényágyba ültetik be. Tulajdonképpen ez határozza meg az alkalmazott növények típusát is: kevés az alacsony – 20-25 cm magas – virág, többnyire középmagas – 25-50 cm es – növényeket alkalmazunk, de előfordulnak 80-120 cm-re növő virágok is. Az ágyak karaktere sem ünnepélyes, szabályos mértani telepítésű, erős színvilágú, hanem sokkal oldottabb, pasztellesebb színhatású, kissé természetesebb megjelenésű. Ezt a vegyes kiültetéssel érjük el, amikor többféle színű, de karakterében hasonló, vagy egymást jól kiegészítő növényt ültetünk egymás mellé.
És persze minden évben kísérletezünk is, ami egyszerűen elengedhetetlen, hiszen a dísznövény-nemesítésben is egyre felgyorsultabban jönnek ki új fajták, sőt új fajok alkalmazása is gyakori. Évekig nagyon szívesen használtuk a Kovács Zoltán által nemesített magyar virágfajtákat – kúpvirágok, kokárdavirágok, mályvák, kakastaréjok… –, a nemesítő halálával azonban egyrészt megszűnt a fajták fenntartása, másrészt csak külföldi fajtafenntartótól szerezhetők be.
A folyamatos változás, fejlődés jegyében a parkfenntartásban is állandó fejlesztések szükségesek: a mind gyakoribb szélsőségesen meleg, száraz nyarak – sőt őszök –, valamint az egyre inkább jelentkező munkaerőhiány technikai fejlesztéseket sürget. A virágágyakban is meg kell oldanunk a kézi öntözés kiváltására szolgáló öntözőrendszerek kialakítását: jelenleg egyre több helyen törekszünk csepegtető rendszer kiépítésére. Ez persze vissza fog hatni a virágágyak kialakításának módjára is, mivel a tavaszi és az őszi virágültetés – talajelőkészítés, majd az ültetés – miatt az öntözőcsöveket mozgatni kell. Az egyes elemek egymásra hatásának vizsgálatában, tanulmányozásában, tapasztalatok gyűjtésében és kiértékelésében mi magunk is állandó tanulásban vagyunk.
Így, a virágok beültetésén túl, mi is érdeklődéssel követjük a virágágyak képének változását, miközben gyűjtjük a fenntartási tapasztalatokat, hogy a kiültetések valóban szépek legyenek, a szemnek-léleknek kedves képet nyújtsanak és minél többeknek örömöt szerezzenek.
Nagy Ágnes
városi főkertész
