A könyvhét egyik újdonságát mutatták be a városi könyvtárban
Képgaléria
Az ecsedi boszorkány a könyvhét egyik újdonsága, valószínűleg meglepetést jelent azok számára, akik figyelemmel kísérik a szerző, Miklya Luzsányi Mónika írói tevékenységét. A XX. századhoz köthető korábbi felnőtt könyvek (szépirodalmi és dokumentumkötetek, portrék) után az Athenaeumnál megjelent romantikus történelmi regény a korai újkor Magyarországára vezeti az olvasót.
A XVI-XVII. századot kimondottan férfias kornak ítéli meg a köztudat. A szerző mégis fontosnak tartja két rendkívüli asszony nézőpontjából láttatni azokat az eseményeket, amelyekben magánsorsok és az ország sorsa fonódik össze szétszálazhatatlanul a regény idejének bő száz éve alatt. Török Bálintné Pemfflinger Kata és a dédunoka, Török Kata személye négy nemzedéket köt össze – közöttük pedig asszonyok árnyai, szerelemtől és vértől terhes történetek áldozatai. Mert egy olyan korban, amelyben a babona és az átok ugyanolyan természetes velejárója a mindennapi életnek, mint a gyógynövények használata, az esszencia- vagy liktáriumkészítés, az átok képes megpecsételni egy család sorsát. Negyedíziglen vagy mindenki belepusztul a reménytelen, halálos szerelembe, vagy eszét veszíti benne.
Ne gondolja azonban senki, hogy kizárólag az írói fantázia mozgatja az eseményeket! A könyv hatoldalnyi forrásanyagot tartalmaz, egy szerteágazó kutatómunka dokumentumainak jegyzékét. Ezek tükrében omlanak össze vagy válnak árnyaltabbakká korábban kialakult képeink az időszak olyan meghatározó figuráiról, mint Török Bálint, Báthory Gábor vagy Bethlen Gábor. Ugyanakkor ezek hitelesítik azt az eleven, vérbő reneszánsz világot is, amelyet a regény felépít, megjelenítve benne a kor szenvedélyeit, indulatait, színpompáját és mohó életszeretetét. Sok tekintetben itt van a lapokon Boccaccio a testiség burkolt és nyílt, finom és nyersen szókimondó ábrázolásában, de érezzük Shakespeare jelenlétét is a nyüzsgő életképekben, a lüktető eseménysorokban vagy a drámai feszültségű párbeszédekben. A regény reneszánsz körképében kitüntetett helyük van a művelődéstörténeti, egyház- és teológiatörténeti vonatkozásoknak is. Ezek irányítják rá a figyelmet a vérzivataros időszak főúri asszonyaira, akiknek aligha lehet túlbecsülni a szerepét a hátország biztosításában, a magyar műveltség ápolásában és a reformáció tanainak terjesztésében.
A könyv páratlanul szép borítót kapott a kiadótól. Gyönyörű kompozícióban egy finom női kéz, egyszerű lápi virágok, egy tűzliliom, s körülöttük vércseppek... Az olvasó számára lapról lapra bomlik majd ki összetett jelentésük.
Dr. Luchmann Zsuzsanna
Fotó: Fantoly Márton
