Megújul az OMSZ villámlokalizációs rendszere
Fotó: Thinkstock illusztráció
Az egyszerű megújuláson túl azonban többről van szó. Változik a villámdetektálási frekvenciasáv illetve a helymeghatározási algoritmus alapelve is. Míg az előző, francia fejlesztésű rendszer kétcsatornás érzékelőkkel a VHF és az LF sávban figyelte a légkörben előforduló elektromágneses zajokat és irányméréssel illetve háromszögeléssel számította a villámok pozícióját, addig az új rendszer, amely egy bajor kutatási projekt eredményeképpen kifejlesztett szenzorcsoportot és két központi egységet foglal magában, csak a VLF tartományban érzékel és a beérkezési idő különbség (TOA) módszerével határozza meg a villámok helyét. Ezen kívül a földbe csapó és a felhőn belüli villámok megkülönböztetését értelemszerűen nem két különböző csatorna adatainak elemzésével, hanem egy három dimenzióban elvégzett TOA algoritmussal végzi.
Az említett kutatás-fejlesztési projekt kezdete a 80-as évekre nyúlik vissza, amely a 2000-es évek közepére egy alaposan tesztelt és műszaki valamint szoftveres téren is kiforrott villámlokalizációs rendszert tett elérhetővé. Ilyen típusú hálózatok a világ számos pontján - Kolumbiától Kambodzsán át Ausztráliáig - bizonyították létjogosultságukat és egyszerűségükkel, megbízhatóságukkal a hosszú távú üzemeltetés garanciái.
Az Európa-szerte kb. 150 szenzorral üzemelő hálózat mellett Magyarországon az OMSZ saját tulajdonában 11 szenzort telepített. A villámdetektálás hatékonyságának maximalizálása érdekében a szenzorcsoport kifeszített hálóként fedi le az ország területét. Ezzel nem csak a határainkon belül, hanem azokon túl is hozzávetőlegesen 100 kilométer távolságig lesznek érzékelhetők a zivatarok, zivatarrendszerek.
Az új villámlokalizációs hálózat szenzorai
A bajor fejlesztőcsoporttal kötött együttműködési megállapodásnak köszönhetően az elmúlt több mint 10 évben sok tapasztalatra tett szert az OMSZ az új rendszer tulajdonságaival kapcsolatban. Ezen tapasztalatok alapján joggal mondható, hogy az új rendszer bevezetésével a magyarországi villámlokalizálás jelentős minőségi javulására számítanak.
Mit jelent ez a gyakorlatban, a honlapon látható villámtérképet tekintve?
- eltűnnek a sugárirányú fals detektálások, amelyek elsősorban a Balaton környékén és ritkábban a Dél-Alföldön valamint a főváros közelében voltak jellemzőek
- a fals detektálások aránya a fenti eseteken túl is minimálisra csökken
- nagyobb területen, tágabb körzetben lesznek megfigyelhetőek valós villámok, ez elsősorban a nyugati és déli határainkon túli területeken lesz jelentős mértékben tapasztalható
- a pozicionálás pontossága növekszik, ezért kompaktabb, jól követhető zivatarcellák lesznek felismerhetők
Mit jelent a tesztüzem?
A rendszernek, mint önálló hálózatnak a finomhangolását csak éles helyzetek sokaságával lehet elvégezni. Ez azt jelenti, hogy az első szezonban - bár a teljes rendszer üzemel - egy tanulási folyamat zajlik. A szezon végén - vagy pontosabban fogalmazva, elegendően sok zivataros esetet követően - az addig alapbeállításokkal üzemelő rendszeren paraméter-módosításokat végeznek. Ezzel biztosítják, hogy a későbbiekben a domborzati viszonyokból, a hálózat geometriájából és a szenzorok mikrokörnyezetéből adódó egyedi tényezőket is figyelembe tudják venni, tovább javítva ezzel a villámdetektálás hatékonyságát és a lokalizáció pontosságát.
