Kistérség 2019. július 17. 10:00

Vízvisszatartás vagy pusztító aszály

Vízvisszatartás vagy pusztító aszály
Az aszály miatt már most érezhetőek a klímaváltozás jelei a Homokhátságon. Ez a terület el fog sivatagosodni és nem lesz itt semmilyen élet, ha sürgősen nem cselekszünk – hangsúlyozzák azok a jászszentlászlói, móricgáti és szanki gazdák, akik a víz visszatartásával mentenék meg a Homokhátságot az elsivatagosodástól. Kezdeményezésük megvalósításához azonban nagyobb összefogásra lenne szükség – állítják.

Fotó: Petőfi Népe – Toldi Csaba, a Dongér-­Kelőér Egyesület elnöke mutatja: már a Dong-éri-csatornában sincs víz

A gazdák az érintett önkormányzatokkal közösen egyesületet hoztak létre és a víz visszatartására egy mintaprojekt tervét is elkészítették. A tárgyalások elhúzódása miatt azonban megtört a lelkesedés a gazdatársadalomban.

– Összefogás és támogatás nélkül sokkal nehezebb megvalósítani az életmentő mintaprojektet – nyilatkozta a baon.hu-nak Nagy András, Jászszentlászló polgármestere. Hozzátette: bár a tárgyalások valóban elhúzódtak, de nem voltak hiábavalók, mert a szakértők és a döntéshozók is a kezdeményezés mellé álltak. Meg is kapták a zöld utat ahhoz, hogy lezárják a mellékcsatornákat a vízügy szakembereivel egyeztetett helyen és ütemben. Egy sikeres pályázat révén pedig 2,8 millió forintot nyertek, amiből szerszámokat vásárolhatnak a munkálatok elvégzéséhez – sorolta az eredményeket a polgármester.

– Az elmúlt napokban felmértük, hogy melyik mellékcsatornákon lehet elzárást alkalmazni. Húsznál is több olyan műtárgyat találtunk, amivel elzárhatjuk a vizet, ezeket azonban fel kell újítani, mert nagyon rossz állapotban vannak – tudtuk meg Toldi Csabától, a Dongér-­Kelőér Egyesület vezetőjétől.

Arra is felhívta a figyelmet: hatalmas problémát jelent, hogy a Dong-éri-csatornában jelenleg egyáltalán nincs víz, így a mellékcsatornákban sincs. Az elzárásokkal azonban megtarthatnák a lehulló csapadékot, ezáltal pedig a talaj vízszintje is megemelkedhetne. Az elmúlt évtizedekben ugyanis két métert csökkent a talaj vízszintje a környéken a szárazság miatt – hangsúlyozta az egyesület elnöke.

– Ígéretet kaptunk arra is, hogy pályázatokon tudunk forrást szerezni a mintaprogramunk megvalósítására. Az előrelépést azonban nagyban megnehezíti, hogy a gazdatársadalom nincs egységes állásponton a témában. Vannak, akik nem szívesen áldoznak a földterületükből erre a célra – tudta meg a baon Toldi Csabától.

– Az is nehezíti az előrelépést, hogy hazánkban a vízgazdálkodás csak az öntözésről, az ár- és belvízvédelemről szól. Vízpótlásra és vízvisszatartásra semmilyen rendszer nincs kiépítve. Azzal senki sem foglalkozik rajtunk kívül, hogy a „kádból ne húzzuk ki a dugót” és ne engedjük le az életet jelentő vizet – fogalmazott Szépe Ferenc helyi gazda.


A gyerekeink jövője érdekében áldozatot kell hozni

– Ez a program nem csak arról szól, hogy megfogjuk a vizet. Ha sikerül nagyobb, közel húszhektáros területet elárasztani vízzel a három település határán, akkor ezzel beindíthatunk egy vízkörforgást: megemelkedik a talajvíz, párát teremt, ami esőt is generálhat. Időszakos és végleges vízborításokat alakítanánk ki olyan helyeken, ahol a gazdák ezt megengedik. Igen ám, de sokan azért nem engedélyezik ezt, mert tartós vízborítás esetén nem tudják igényelni a földalapú támogatást. Ezért a támogatási rendszeren is változtatni kellene – javasolta Szép Ferenc. – Azt szeretnénk, ha a gazdák belátnák, hogy áldozatot kell hozni gyermekeink jövője érdekében, és ha sürgősen nem cselekszünk, akkor mindent elpusztíthat az aszály.

 

Kövessen minket a Facebookon is!