Emlékezés Petőfi Sándor halálának 170. évfordulóján
Képgaléria
Az ünnepséget dr. Tóth Ákos tárogató műsora színesítette, amit Mészáros Márta köszöntője követett. A Kiskun Múzeum igazgatója ünnepi beszédében kitért a Segesvári csata történelmi jelentőségére, és Petőfi Sándor máig megoldatlan rejtélyekkel teli halálára is. Mint ismert, ma is él az a feltételezés, hogy Petőfi valójában nem a csatában vesztette életét. Az összefoglalóban szó esett az éppen húsz évvel ezelőtt, 1999. július 31-én Fehéregyházának ajándékozott Petőfi-szobor történetéről is.
Mészáros Márta a Petőfi Emlékév eseményeit is számba vette. Emlékeztetett arra, hogy a programok minden korosztályt megszólítottak. Kedves volt a félegyháziaknak a Petőfi verseihez készült illusztrációk versenye, sokan keresték fel a felolvasó délutánokat, látogatták meg Hermann Róbert történész Görgei Artúr szabadságharcban betöltött szerepéről tartott előadását. Népszerű volt a Mi Petőfink című helyismereti vetélkedő, Juhász István Szerelem a síron is túl című könyvének bemutatója, és az országos szavalóverseny is.
A múltidézést Tóth Gyuláné, nyugalmazott iskolaigazgató, az Országos Petőfi Társaság elnökségi tagja folytatta. Ünnepi köszöntőjében a szabadságharc történelmi jelentősége mellett a hagyományoknak és a hősöknek kijáró tiszteletről is beszélt. A megemlékezésben felidéződtek a költőóriás kapcsolatai, életútja, különös tekintettel a poétát Kiskunfélegyházához kötő epizódokra. Tóth Gyuláné emlékeztetett arra, hogy emberi létünk elengedhetetlen feltétele a közösség, amelyben jó ünnepelni, szeretni, szenvedni és emlékezni. Ezek az érzések, történések örök kapcsolatot jelentenek nemzetünknek. Dicső kötelességünk emlékezni arra a maroknyi fiatalra, akik összetartó, erős akarattal elindították az 1848-as forradalmat – hangzott el az ünnepségen.
Az emlékév zárását a Padkaporos Néptánc Egyesület és a Széljáró Balladás Egyesület táncos-zenés műsora tette emlékezetessé, majd az Országos Petőfi Társaság elnökségi tagjai és a félegyházi önkormányzat megjelent képviselői elhelyezték az emlékezés koszorúit. Az ünnepség felemelő pillanata volt, amikor Tóth Gyuláné, az Ispánkútról és a fehéregyházi tömegsír helyéről maga által begyűjtött egy-egy maréknyi földet szétszórta az emlékház udvarán álló Petőfi szobor lábánál.
V. B.
Fotó: Fantoly Márton
