Hirdets
Helyi hírek 2019. augusztus 10. 13:00 Forrás: agrotrend.hu - veol.hu

Jó szándékból sem szabad vadállatot menteni

Jó szándékból sem szabad vadállatot menteni
Fotó: Pixabay illusztráció – Ha egy mezei vagy erdei séta közben magára hagyottnak tűnő vadállatkölyökbe, például őzgidába, kisnyúlba botlunk, három alapszabályt kell követnünk: ne simogassuk meg, ne vigyük haza, ne próbáljuk meg „megmenteni” a jószágot!

A Pápai Humán Állatvédő Egyesületnek a közelmúltban több olyan őzgidáról is gondoskodnia kellett, amiket jó szándékú, de a természet működését, törvényeit nem eléggé ismerő emberek hoztak el a természetes élőhelyeikről abban a hiszemben, hogy a szüleik magára hagyták őket és megmentésre szorulnak. Ezzel szemben a valóság az, hogy ezekkel a „mentőakciókkal” csak ártottak a gidáknak - írja a veol.hu.

Ugyanis az őzsutának a szoptatás során jelentősen megnő a tápanyagszükséglete, és a gyakori táplálkozásai alkalmával ideiglenesen magukra kell hagynia a kicsinyeit, amelyek ilyenkor mozdulatlanul lapulnak a fűben. A nőstény addig nem tér vissza az őzgidákhoz, amíg ember tartózkodik a közelben.

A szabadban talált, de téves helyzetfelismeréssel a helyszínről elvitt vadállatkölyköt szakember felügyelete mellett is nagyon nehéz életben tartani, felnevelni, nem is beszélve a visszavadításuk bonyolultságáról.

Tehát akkor tesszük velük a legjobbat, ha békén hagyjuk őket, nem nyúlunk hozzájuk, és miután néhány másodpercig kigyönyörködtük magunkat, minél messzebbre elhagyjuk a környéket. Az őzgidákon túl ugyanez igaz többek között a vadnyúlra is.

A veol.hu megkeresésére Gáspár Enikő, a Pápai Humán Állatvédő Egyesület elnöke hangsúlyozta, a témával kapcsolatban először is fontos leszögezni, hogy az országban a vadon élő összes állat a magyar állam tulajdona, az állampolgárok nem vihetik haza őket a saját otthonukba, nem tarthatják őket a lakásukban, kertjükben.

– Az általános gondolkodásmódot szemléltetve felidézek egy esetet a közelmúltból. Nemrég az egyesületünk gondozásába került egy sünkölyök, amire valakik rátaláltak, és úgy gondolták, hogy megtartják. Ám nem tudták táplálni, ezért megkerestek minket. Amint híre ment, hogy magunkhoz vettünk egy kis sünt, gyorsan jelentkeztek is nálunk mások, hogy szívesen örökbe fogadnák, mintha csak egy háziállatról lenne szó.

Persze egyből jeleztük, hogy szó sem lehet örökbefogadásról, hiszen a süni nem a miénk, sőt, senkié sem, és ha sikerült felnevelni, szabadon engedjük a természetben. Úgy tűnik, nem lehet elégszer hangsúlyozni az alapszabályt, miszerint nem szabad „összeszedni”, hazavinni a lapuló, látszólag árva vadállatkölyköket, és megsimogatni sem ajánlott őket.

Ebből következik, hogy vadon élő állatot szigorúan tilos otthon tartani, erre kizárólag engedéllyel van mód. Mi mint állatvédő egyesület is csak azért gondoskodhatunk a természetes élőhelyükről kiszakított vagy sérült vadállatokról, mert hivatalos kapcsolatban vagyunk a Fehér Holló Vadmentő Alapítvánnyal. Természetesen teljesen más a helyzet, ha szemmel láthatóan sérült, önmagáról gondoskodni képtelen állatot találunk, ilyenkor szakemberhez kell fordulni segítségért – mutatott rá Gáspár Enikő.

A Pápai Humán Állatvédő Egyesület elnöke elmondta, korábban sosem kaptak talált őzekkel kapcsolatos telefonhívásokat, azonban idén már három gidát is beadtak hozzájuk. Ezek közül mindegyik egészséges volt, egyik sem szorult megmentésre, de azóta szerencsére sikerült szakértő kezekbe juttatni őket, és folyamatban van a visszavadításuk.

– A madaraknál kicsit más a helyzet: amelyikért ha lenyúlok és könnyen meg tudom fogni, azaz nem képes elrepülni, az mentésre szorul. Ezekben az esetekben minél hamarabb állatvédő egyesülethez kell fordulni, a védett madaraknak pedig természetőrök rendezik a sorsukat.

További fontos szabály, hogy akár sérült, akár egészséges, a szabadban élő állatot nem etetjük, nem itatjuk szakember megkérdezése nélkül.

Például emlősök kicsinyeinél a tehéntejjel való táplálás, míg a kismadaraknál a vízzel történő itatás könnyen a halálukat okozhatja – húzta alá Gáspár Enikő. Hozzáfűzte, a gondozásukba került vadállatok esetében mindig az a cél, hogy visszakerüljenek a természetbe, amikor már alkalmasak erre.




 

Kövessen minket a Facebookon is!