Hirdets
Helyi hírek 2019. augusztus 10. 16:00 Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

2019 júliusa a legmelegebb hónap a mérések kezdete óta

2019 júliusa a legmelegebb hónap a mérések kezdete óta
A Meteorológiai Világszervezet részletes közleményt adott ki a júliusi hőhullám során mért szélsőségekről, a jégolvadás mértékéről, a tomboló erdőtüzekről.

– Ez nem a tudományos fantasztikum kategóriája, ez maga a valóság, maga az éghajlatváltozás. Ez most történik, és ez még rosszabb lesz a jövőben, ha nem cselekszünk sürgősen – mondta Petteri Taalas a WMO főtitkára.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) és a Copernicus Éghajlatváltozási Program adatai szerint 2019 júliusában a globális felszínhőmérséklet eléri, sőt, kissé meg is haladja az eddigi legmelegebb július hőmérsékletét, ami 2016-ban lépett fel. Az idei rekord jelentőségét növeli, hogy 2016-ban erős El Niño hatás is hozzájárult a rekordhoz, míg 2019-ben ez nem volt jellemző. Különösen aggasztó, hogy a rekordmeleg július egy szintén rekordot döntő június után következett.

– Mindig is voltak forró nyarak, de ez nem a mi fiatalkorunk nyara, sem nem a nagyapáink nyara – kommentálta az adatokat Antonio Guterres ENSZ-főtitkár.

– 2019 júliusa 1,2 °C fokkal melegebb, mint az iparosodás előtt. Csak az idén számos hőmérsékleti rekorddőlést láttunk, Új Delhitől, az alaszkai Anchorage-ig, Párizstól Santiagóig, az ausztráliai Adelaide-től az északi sarkkörig világszerte. A mostanában megtapasztalt időjárási szélsőségek csupán a jéghegy csúcsát fogják jelenteni a jövőben várhatókhoz képest, ha nem teszünk azonnali lépéseket a klímaváltozás ellen. Ahhoz, hogy elkerüljük a visszafordíthatatlan változásokat ez egy versenyfutás az életért. Ez egy olyan verseny, amit meg tudunk és meg kell nyerni – tette hozzá az ENSZ-főtitkár.


Hőhullámok

Kivételesen magas hőmérsékleteket mértek világszerte július utolsó hetében, egy sor európai országban a rekordmeleg fennakadásokat okozott a közlekedésben, egyéb infrastruktúrákban, káros hatással volt az emberi egészségre és a környezetre. Forró légtömegek nyomultak északra, elérték Skandináviát és Grönlandot is, ahol ez az egyébként is átlag fölötti jégolvadást felgyorsította.

– A július klímatörténelmet írt, számos új helyi, országos, és globális hőmérsékleti rekord lépett fel – mondta Petteri Taalas, a WMO főtitkára.

– A kivételesen magas hőmérséklet drámai jégolvadást idézett elő Grönlandon, az északi sarkvidéken és az európai gleccsereken. Példátlan erdőtüzek tomboltak az északi sarkvidék tágabb környezetében már két egymást követő hónapban. Érintetlen erdőségek pusztultak el, melyek addig szén-dioxid nyelők voltak, de ehelyett üvegházgáz kibocsátóvá váltak. Ez nem a tudományos fantasztikum kategóriája, ez maga a valóság, maga az éghajlatváltozás. Ez most történik, és ez még rosszabb lesz a jövőben, ha nem cselekszünk sürgősen – mondta Taalas.

Valószínűleg 2019 benne lesz a legmelegebb öt évben, a 2015–2019 időszak pedig a legmelegebb ötéves periódus lesz. Egyre fogy az idő, hogy megfékezzük a veszélyes hőmérséklet-emelkedést, ami számos hatással jár a bolygónkon. Ilyen hőhullámokat okoz az éghajlatváltozás, illetve a globális melegedés.

Belgiumban, Németországban, Luxemburgban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban új országos rekordokat mértek július 25-én. Ezekben az országokban a hőmérséklet térképekre először került 40 fok fölötti érték. Párizsban ez a nap volt az eddigi legmelegebb a mérések kezdete óta, 16:32-kor 42.6 Celsius fokot mértek július 25-én, ami példátlanul magas.

Észak-Afrika és Spanyolország térségéből a meleg levegő északra hatolt Közép-Európán keresztül Skandináviába. Norvégiában új állomási rekordok születtek július 27-én, és 28 mérőhelyen trópusi éjszakát tapasztaltak 20 °C fölötti éjszakai hőmérséklettel. A finn fővárosban az új rekord 33,2 °C, s egy délebbi állomáson Porvoo-ban 33,7 fokot mértek július 28-án Finnországban.

A nagyon magas hőmérséklet felgyorsítja a grönlandi jégtakaró olvadását, ahol már egy hatalmas olvadás történt június 11-e és 20-a között. A folyamatos, erőteljes olvadás és lefolyás miatt az elmúlt hetekben az olvadás mértéke megközelítette a 2012-es rekord mértékű jégvesztést a grönlandi jégtakaró megfigyelésével foglalkozó sarkkutatók szerint.

Egy északi állomáson, ami 900 km-re fekszik az északi sarktól, 16 fokot mértek, Qaarsu mérőhelyen az északi szélesség 71. szélességi fokhoz közel 20,6 °C volt július 30-án. Summit Camp állomáson, egy 3200 m-es csúcson pedig 0 fokig felmelegedett a levegő.

– Fontos megjegyezni, hogy a grönlandi jég állapotát az aktuális időjárási viszonyok nagyban meghatározzák, de az éghajlatváltozás is hatással van rá – tweetelte Ruth Mottram, a Dán Meteorológiai Intézet kutatója. – Ez a Jeges-tenger jegére is hatással lesz, ahol a jégmennyiség csökkenése július első felében megegyezett a 2012-ben megfigyelt veszteséggel, amikor a legalacsonyabb szeptemberi jégkiterjedést mérték a műholdas megfigyelések kezdete óta – nyilatkozta az USA Nemzeti Hó és Jég Adatközpontja.

A magas hőmérsékletek erdőtüzeket okoztak az Északi-sarkvidéken: Grönlandon, Alaszkában és Szibériában. Az Orosz Szövetségi Erdészeti Ügynökség becslése szerint július 29-éig 33 200 négyzetkilométernyi erdő égett le Szibériában, 745 aktív tüzet észleltek. Az erdőtüzek súlyos ökológiai pusztítást okoztak, és több száz kilométerre is rontották a levegő minőségét. A füst jól látható volt az űrből.

Az Középtávú Időjárás Előrejelzések Európai Központ (ECMWF) Copernicus Légköri Megfigyelő Programjának (CAMS) becslése szerint a 2019 júliusi erdőtüzek szén-dioxid-kibocsátása a sarkkör térségében 75.5047 megatonnát tett ki, ami összemérhető Kolumbia 2017. évi éves fosszilis tüzelőanyag-kibocsátásával. Ez több mint kétszerese volt a 2018 júliusi szintnek, és már júniusban is rekordmagas volt.

– A növényzet elégésével csökkent a bioszféra szén-dioxid felvevő képessége. Az éghajlatváltozás elleni fellépéshez pedig inkább ennek a növelésre van szükség – mondta Oksana Tarasova, a WMO Légköri és Környezetvédelmi Kutatási Osztályának vezetője.


Június, júliusi hőség

A júliusi hőhullám a szokatlanul korai és rendkívül intenzív júniusi hőhullámot követte, ami új hőmérsékleti rekordokat állított be Európában, így június a legmelegebb volt a kontinensen, az átlaghőmérséklet 2 fokkal a normál felett alakult. A június egyben globálisan is a legmelegebb volt.

Európában a hőség átlag alatti csapadékkal járt. Július 31-én a WMO európai regionális klímamegfigyelő központja, amelyet a Deutscher Wetterdienst (Német Meteorológiai Szolgálat) üzemeltet, figyelmeztetést adott ki aszályra. Ez útmutatást nyújt a nemzeti meteorológiai és hidrológiai szolgálatok számára a területükre vonatkozó éghajlati figyelmeztetések kiadására.

A hőhullámok idején a nemzeti meteorológiai és hidrológiai szolgálatok riasztásokat adtak ki – legmagasabb szintű piros riasztást is – és egyes területeken riasztottak erdőtűzre is. Ezekkel csökkenthetők az emberi életre és a környezetre gyakorolt kockázatok. A hőségriasztáshoz kapcsolódó intézkedések a régió egész területén mozgósították a polgári védelmi szerveket. A hőhullámok évente több ezer halálos áldozatot követelnek, és gyakran másodlagos eseményeket is kiváltanak, mint például az erdőtüzek, vagy az elektromos hálózat meghibásodása. Az urbanizáció tovább fokozza a problémát. A hőguta, a kiszáradás, a szív- és érrendszeri és egyéb betegségek súlyos egészségügyi kockázatot jelentenek.

Párizs új abszolút rekordja: 42,6 °C, július 25-én lépett fel a Párizs-Montsouris százéves meteorológiai állomáson, a korábbi rekord 40,4 °C volt, ezt 1947. július 28-án rögzítették. Ez a hőmérséklet az iraki Bagdadban számít átlagosnak júliusban. A július 24-25-i éjszaka szintén rendkívül forró volt, a minimumhőmérséklet 25 °C feletti volt, sőt, Párizs belvárosi meteorológiai állomásán 28,3 °C felett mértek. Megdöbbentő a rekorddőlések mértéke. Lille 41,4 fokot jelentett, ami majdnem 4 fokkal haladja meg az előző rekordot. Franciaországban az új országos rekord 46 °C, ez a június 28-i hőhullámhoz köthető. 

Ez volt a második alkalom, amikor a Météo-France vörös szintű figyelmeztetéseket adott ki Franciaországban a hőhullám miatt. Először a júniusi hőhullám idején adtak ki vörös riasztást, akkor több déli régióra is, de Párizsban és az ország északi részén teljesen valószínűtlen volt eddig, hogy vörös riasztás legyen érvényben hőhullám miatt. Több ezer hektár erdő égett le erdőtüzek során Észak-Franciaországban, ahol rendkívül ritka az erdőtűz.

A Deutscher Wetterdienst július 25-ét „az időjárás történetének kiemelkedő napjaként” jellemzi. Németországban új nemzeti hőmérsékleti rekordot jegyzetek 42,6 Celsius fokkal, Lingenben, a holland határ közelében, ez 2,3 fokkal haladta meg a régi rekordot. 25 meteorológiai állomáson mértek 40 °C felett. A korábbi országos rekord 40,3 °C volt (2015. július 5.).

Hollandiában 75 éves hőmérsékleti rekord dőlt (1944. augusztus) 40,7 fokkal Gilye Rijennél. Belgium új országos rekordja 41,8 °C, Luxemburgé 40,8 °C.

Július 25-én az Egyesült Királyságban a Cambridge-i Botanikus Kertben a hőmérséklet elérte a 38,7 fokot, ami magasabb, mint a kenti Favershamben 2003 augusztusában rögzített 38,5 fokos korábbi rekord, a Met Office adatai szerint.


Éghajlatváltozás és hőhullámok

– Az ilyen intenzív és kiterjedt hőhullámok az ember okozta éghajlatváltozás jelei. Ez összhangban áll a tudományos eredményekkel, amelyek bizonyítják, hogy gyakoribbak, hosszabbak és intenzívebbek a hőségperiódusok, mivel a globális hőmérséklet emelkedik az üvegház hatású gázok koncentrációjának növekedése miatt – mondta Johannes Cullmann, a WMO Klíma- és Vízügyi Osztályának igazgatója. Megjegyezte, hogy a WMO készít egy ötéves jelentést az éghajlati állapotról (2015–2019) az ENSZ szeptemberi éghajlat-politikai csúcstalálkozójára.

Számos tudományos kutatást végeztek az éghajlatváltozás és a hőhullámok közötti kapcsolat kimutatására. Az ember által befolyásolt éghajlatváltozás valószínűleg 1,5-3 fokot adott hozzá a 2019 júliusában Európában feljegyzett szélsőséges hőmérsékletekhez, áll a World Weather Attribution jelentésében.

– A komoly hőhullámok jelentős veszélyt jelentenek az emberi egészségre és halálosak is lehetnek. Az éghajlatváltozás súlyosbítja ezt a kockázatot, de más tényezők, mint például a népesség elöregedése, az urbanizáció, a változó társadalmi struktúrák és a felkészültség szintje is befolyásolják. A tényleges hatás csak néhány hét elteltével becsülhető, miután a halálozási adatokat elemezték. Hatékony cselekvési tervekkel, valamint pontos időjárás-előrejelzésekkel, riasztásokkal csökkenhetők a hatások, tehát a növekvő kockázatok miatt ezek még fontosabbá válnak – mondta.

Figyelemre méltó tény, hogy az elmúlt években Európában fellépett, és eddig elemezett minden hőhullámot (2003, 2010, 2015, 2017, 2018, 2019. június) sokkal valószínűbbé és intenzívebbé tett az ember okozta klímaváltozás. Hogy mennyire, az erősen függ az esemény definíciójától: hol történik, mely évszakban, hogy határozzuk meg az intenzitást és időtartamot. A 2019 júliusi hőhullám annyira extrém volt Nyugat-Európában, hogy ez rendkívül valószínűtlen lett volna klímaváltozás nélkül – írta a World Weather Attribution jelentés.

Az IPCC (Éghajlat-változási Kormányközi Testület) 2014-ben kiadott ötödik értékelő jelentése szerint nagyon valószínű, hogy az emberi befolyás hozzájárult a napi hőmérsékleti szélsőségek gyakoriságának és intenzitásának megfigyelt globális változásaihoz a 20. század közepe óta. Valószínű, hogy az emberi befolyás miatt több mint kétszeresére nőtt a hőhullámok előfordulásának valószínűsége egyes régiókban.

Az IPCC 1,5°C-os globális felmelegedésről szóló 2018. évi jelentése megállapítja, hogy az éghajlattal összefüggő egészségügyi, megélhetési, élelmezésbiztonsági, vízellátási, emberi biztonságot és gazdasági növekedést befolyásoló kockázatok várhatóan növekedni fognak az 1,5 fokos globális felmelegedéssel és tovább nő, ha a melegedés eléri a 2 Celsius fokot.

A melegedés 1,5 fokra történő korlátozása esetén 420 millióval kevesebb embert érintenének súlyos hőhullámok, mint a 2 fok esetén.

2000 és 2016 között a hőhullámoknak kitett emberek száma becslések szerint mintegy 125 millióval nőtt, a hőhullámok átlagos hossza pedig 0,37 nappal hosszabb az 1986 és 2008 közötti időszakhoz viszonyítva az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint. Sok ország kiadott nemzeti éghajlati értékeléseket és forgatókönyveket, amelyek felhívják a figyelmet az éghajlatváltozás és a hőség közötti szoros kapcsolatra.

Például az Egyesült Királyság értékelése rámutatott, hogy a térségükben magasabbak a maximumok és hosszabb ideig tartanak a meleg időszakok. Az éves legmagasabb hőmérsékletek a legutóbbi évtizedben (2008–2017) átlagosan 0,8 fokkal magasabbak az 1961–1990 átlagnál. A meleg periódusok hossza is több mint kétszeresére nőtt; az 1961–1990-es 5,3 napról a legutóbbi évtizedben (2008–2017) 13 napra. 2018 nyara eddig az Egyesült Királyság egészét és csak Angliát tekintve is a legmelegebb volt. A Met Office kutatásai rámutatnak, hogy az ember által kiváltott éghajlatváltozás mintegy 30-szor valószínűbbé tette a 2018. évi rekorddöntő nyári hőmérsékleteket. 2050-re ilyenek várhatóan minden második évben fellépnek.

További példák Európából: a Météo-France szerint Franciaországban a hőhullámok gyakorisága és intenzitása nőtt az elmúlt 30 évben.

A svájci éghajlat-változási forgatókönyvek pedig arra figyelmeztetnek, hogy ha az üvegházhatású gázok kibocsátása tovább növekszik, akkor a század közepére az átlagos nyári hőmérséklet 4,5 fokkal magasabb lehet, mint a jelenlegi.

A legmagasabb hőmérsékletek növekedése kifejezettebb, mint az évszakos, éves növekedés. 2060-ra az átlagos nyár legmelegebb napjai akár 5,5 fokkal is melegebbek lehetnek, mint manapság. Ez részben azzal magyarázható, hogy kevesebb víz fog elpárologni és kevésbé hűti majd a felszínt, mert kevesebb nedvesség lesz a talajban – tudtatta a svájci jelentés.

Hozzátették: A Földközi-tenger körüli európai régiókat, beleértve Svájcot is, világszerte a legszélsőségesebb hőmérséklet-emelkedés sújtja. Ez a tendencia már az utóbbi évtizedekben is nyilvánvaló volt, és valószínűleg folytatódni fog a jövőben is.

Fordította: Lakatos Mónika éghajlati szakértő

Forráspublic.wmo.int/en/media/news/july-equalled-and-maybe-surpassed-hottest-month-recorded-history





 

Kövessen minket a Facebookon is!