Az erdei fülesbagoly lesz az év madara
A győztes mellett a füleskuvik és az uráli bagoly vettek még részt a szavazáson. Az első helyezett 48 százalékkal nyert, a füleskuvik 35 százalékot kapott, míg utolsóként az uráli bagoly végzett 17 százalékkal. Az erdei fülesbagoly a leggyakoribb bagolyfaj Magyarországon. Neve ellenére kerüli a nagy, zárt erdőket, és inkább kis erdőfoltokban, parkokban, folyóárterekben és öreg temetőkben él.
Az erdei fülesbaglyot választották a 2020-as Év madarának – mondta az InfoRádiónak Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője. Egy hónap alatt összesen 6576 darab szavat érkezett, ennek közel felét szerezte meg az erdei fülesbagoly, aki a gólyatöcs helyét veszi át január elsejétől. Orbán Zoltán elmondta, hogy ugyan a baglyokat sokan a bölcsesség jelképének tekintik, valójában nem kivételesen intelligens madarak. Tollszerkezetük, különleges érzékszerveik és éjszakai életmódjuk miatt viszont valóban különlegesek. Jelenleg főleg a nem fenntartható módon folytatott erdőgazdálkodás és mezőgazdaság veszélyezteti ezeket a madarakat.
Tudnivalók az erdei fülesbagolyról
A madár Ázsiában, Európában és Észak-Amerikában költ. Kerüli a nagy, zárt erdőket, és inkább kis erdőfoltokban, folyóárterekben, parkokban, öreg temetőkben telepszik meg. Szívesen foglalja el költőhelyül a varjak, szarkák fészkeit. Évente egyszer költ, és viszonylag korán, már márciusban teljes a fészekalja. A telet gyakran a településekre húzódva, általában örökzöldeken vészelik át. Hazai állománya stabil, de a varjútelepek növelésével növelhető az erdei fülesbagoly állomány is. Hazai fészkelő-állománya 6 500 – 12 000 párra tehető – írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Egy átlagos fészekalj 5-6 tojásból áll, amit a tojó költ ki és nevel fel. A hím csak a táplálékszerzésben segíti a tojót. A fiókák még jóval röpképességük előtt elhagyják a fészket, és a közeli fákon ücsörögnek. Ebben az időszakban a fiókákra számos ragadozó jelent veszélyt (róka, nyest, héja és egerészölyv).
