Az „Év pedagógusa” díjjal tüntette ki Gyenes Attilát a tankerület
Képgaléria
– Mit jelent ön számára ez a kitüntető díj?
– Először is nagy megtiszteltetés. Szakmai elismerést kapni én úgy gondolom, mindig visszajelzés egy pedagógus számára, legyen az egy szóbeli bátorítás a vezetőjétől, vagy egy elismerés a szülőtől, vagy a diákok őszinte köszönete akár egy mosoly formájában.
– Kérem, hogy tömören összegezze eddigi pedagógusi pályafutását.
– Tudatosan készültem a pedagógus pályára. Mindig szerettem emberekkel foglalkozni, hiszen a teremtett világ legnagyobb csodája ez! A gyerekekben a jövő társadalmát építjük és vallom azt, hogy minden pedagógusnak legjobb tudása szerint erre kell figyelni. Pályafutásom során mindig arra törekedtem, hogy minél több gyermek számára minél több területet mutassak be abból a világból, amit én ismerek. Ez elég tág spektrumon mozog. Nem vallom magam polihisztornak, de sokrétű érdeklődési körömnek köszönhetően az asztalos szakmától a növények, állatok szeretetén, a környezetünk védelmén, a modern világ robotikáján át mindenről lehet velem beszélgetni. Sokszor hangsúlyozom a tanítványaimnak, hogy bármi is érdekel bennünket, tudjunk megmaradni érző, egymást tisztelő embernek. Ez a gondolat kíséri pedagógus pályámat.
– Mit tart eddigi munkája legnagyobb sikerének, amit sikerült megvalósítania?
– Talán azt, hogy a pályán tudtam maradni. Az informatika világába belecsöppenve rengeteg lehetőség kínálkozott, de úgy érzem jól döntöttem. Természetesen diákjaim sikerei is buzdítanak a folytatásra. Sokszor persze nemcsak az elért versenyeredmények, hanem az, hogy végzett diákjaimmal mindig jó kapcsolatot tudunk tartani. Látva az életben elért sikereiket úgy érzem, egy kicsit én is hozzá tudtam tenni boldogulásukhoz. Sokszor érzem azt is sikernek, ha itt Kiskunfélegyházán találják meg boldogulásukat. Számomra fontos, hogy a hozzáadott érték később szűkebb környezetünkben, itt a városban jelenjen meg a mindennapokban. Kimondhatom, hogy lokálpatrióta vagyok, ezt közvetítem tanítványaim felé is.
– Érte kudarc? Hogyan oldotta fel?
– Az élet velejárója. Tanulnunk kell belőle, és elemezve, a jövőbe tekintve kell beépíteni mindennapjainkba.
– Mi az, amit legfontosabbnak tart a tanár és gyermek kapcsolatában? Mi szükséges ahhoz, hogy a pedagógus és növendékei között jó együttműködés alakuljon ki?
– Őszinteség, tisztelet mindkét fél irányába. Idő a meghallgatására. Lehetőség a gyerekekben rejlő talentumok kibontakoztatására. Erősítés, buzdítás a mindennapokban. Folyamatosan az érdeklődés fenntartása, az innováció a felgyorsult világunkban. Talán ez igényel a legtöbb időt és az új oktatási- nevelési módszerek megismerését.
– Megfogalmazta már magában, hogy merre tovább?
– Szakmai fejlődés a kor kihívásainak megfelelően, minden képességű gyermekhez igazodva. Jelenleg én főleg robotikával, 3D-s nyomtatással, drónok használatával foglalkozom.
