Aki(k)től a harang szól – 4. rész
2009-ben merült fel először az ötlet a Szent István Templomi egyháztanács tagjaiban, hogy jó lenne harangjátékkal gazdagítani templomukat. A gondolat megragadt a fejekben, mígnem egyikük – Alács Tibor – 2010-ben egy nyáresti beszélgetés közben megemlítette az elképzelést a passaui PERNER harangöntöde magyar képviselőjének.
A beszélgetés folytatásaként késő ősszel Hajagos Gyula atya meghívta a plébániára egy bemutatkozó látogatásra, kérve, ismertesse a cég termékét. Sokan voltak kíváncsiak az előadásra.
2011. április 19-én az Újplébánia nagytermében már Rudolf Perner szólaltatta meg az egyháztanács tagjai és a meghívott építési, műszaki illetve műemléki szakemberek előtt a még nem létező (!) harangjátékot. A „hová kerüljön?” kérdésre a helyszín bejárása után Perner úr azt javasolta a jelenlévőknek: kerüljön a szerkezet a nyugati torony harangszobájának mennyezetére.
Helyén a harangjáték
Indoklásában kifejtette, hogy a lakóházak fölé emelt harangjátékot csendes időben szinte az egész város hallani fogja. A javaslatot elfogadták, elvetve ezzel a főbejárat fölé telepítést, ami roppant zavaró lett volna az ott élőknek. Szatmári Imre kántor eközben „kikísérletezte” a cég speciális szintetizátorán, hogy az addig elképzelt 16 hang helyett 12 is elég.
Perner úr árajánlatot adott az elfogadott módosítások alapján. A megrendelők részéről kérés volt, hogy 2011. augusztus 20-án szeretnék szenteltetni, mert akkor van a templom főünnepe. Az írásban is rögzített feltételek kölcsönös elfogadása után azonban megakadt a folyamat. A pénz nem akart gyűlni, az előleget nem sikerült elutalni, és közben „elfogyott” az előállításhoz minimálisan szükséges 3 hónap kezdési idő is.
Októberben váratlan fordulat történt: 10 hívő felajánlott egy-egy komoly összeget, mondván, induljon el a folyamat. Róluk bővebben a cikksorozat záró részében. Továbbá bejelentkezett Kecelről a Pintér&Tokarz Kft. részéről Pintér Csaba, hogy mint volt félegyházi diák, ¼ részt vállal a költségekből, ajándékozás formájában. A hónap utolsó napján ismét megbeszélés, árajánlatkérés, mert az egyháztanács döntése értelmében a felajánlást tevő 10 + 1 fő lehetőséget kapott egy-egy harangon megörökíteni családjuk nevét és egy gondolatát. A 12. harang felirat nélküli maradt, „a névtelen adományozók tiszteletére” hagyták így.
2012. január 17-én a felek végül aláírták a szerződést, és hivatalossá vált: augusztus 20-án felcsendülhet Kiskunfélegyháza első harangjátéka! Erről Gyula atya tájékoztatta a sajtó képviselőit is.
A harangok átvétele Passauban
A szerződés értelmében július 26-án a gyártó passaui telepén Dencs László és Gémes Gábor az egyháztanács képviseletében átvették a harangjáték elemeit. Mivel a gyártási naplóban ott szerepelt minden harang átadás előtti, műszeresen bemért hangja, ami egyezett a megrendeltekkel éppúgy, mint minden más is, nyugodtan indulhattak hazafelé. Másnap a templom bal oldali oltára előtt gerendára függesztve kiállították a 12 harangot „közszemlére”.
A gyártó cég szakembere, Walter Hummer augusztus 7-én érkezett meg. Ekkorra helyi mesterek önkéntes (!) munkával előkészítették a felszereléshez/beüzemeléshez kért technikát: Szabó József villanyszerelő a sekrestye és a tornyok közötti kábelek beépítését, Kiss László ács a harangszobába a munkaállványt. Hajdú Imre és Faragó Béla lakatosok pedig a mennyezeten rögzítették a PERNER cég tervrajza alapján, de a saját műhelyükben elkészített acélgerendás tartószerkezetet. Ők ketten ezen örökíthették meg nevüket az utókor számára.
A helyi média élénk érdeklődése mellett augusztus 10-ére fejeződött be a készre szerelés.
Harangjáték-szerelés
Az új vezérlő beépítése során felmerült, hogy érdemes lenne hozzákapcsolni a komplett toronyóra rendszert, és a negyed/egész órákat kalapáló rendszert ugyanúgy, ahogyan az Ótemplomnál van. Az érintett tulajdonosok ettől elzárkóztak. Ezért az új vezérlés, azóta is, csak a harangjátékot és a harangozást szolgálja ki. A kezelő személyzet betanítása után megkezdődhetett a próbaüzem. Eközben a főtámogató, Pintér Csaba önzetlen közreműködésével sikerült idő előtt kifizetni a számlát is a gyártó felé. (Lásd plébániai nyilvántartás.)
A 2012. augusztus 20-i szentelésre Szatmári Imre kántor feljátszott 52 dalt a vezérlő memóriájába, és az egész rendszer beprogramozva várta hivatalba lépése pillanatait. A templom előtti téren rendezett ünnepi szentmise elején a PERNER cég képviselője ismertette a harangjáték jellemzőit, létrejötte körülményeit, technikai adatait, lehetőségeit. Megköszönve a bizalmat, az együtt-alkotást, bejelentette: „amit a Szent István Templom közössége megálmodott, azt mi a legjobb tudásunk szerint létrehoztuk, és ezennel műszakilag átadjuk!”
A szentelési ceremónia – 2012
Hajagos Gyula plébános felkérésére Tamás József gyulafehérvári (Alba Julia) segédpüspök, 11 paptestvére koncelebrálásával felszentelte a harangjátékot. A kántor első dalként eljátszotta a Christus vincit, Christus regnat... kezdetű egyházi dalt. A ceremónia után az érdeklődők – helyszűke miatt – korlátozott számban estig felmehettek a toronyba, megtekinteni az újdonságot.
Az egyházközség képviselő-testülete döntése értelmében hétköznapokon 8, 14 és 20 óra után 6 perccel, szombat-vasárnaponként 10, 12, 16 és 20 óra után 6 perccel szólalt meg. Alkalmanként 6-7 dalt játszott, de mindig mást-mást, az aktuális ünnepkörnek megfelelően. Összesen körülbelül 300 dalt lehetett lejátszatni, bármilyen csoportosításban.
A 2012. szeptember 15-ére hirdetett Nyitott Templomok Éjszakája program keretében ismét lehetőség nyílt 21 és 1 óra között testközelből megtekinteni a szerkezetet. Az érdeklődésre jellemző volt, hogy e rövid idő alatt is 200 fő várakozott türelemmel, és jutott fel a toronyba.
2013 Pünkösdjén egy éjjeli vihar folyamán villámcsapás érte a templomot. A sok érzékeny elektronikus szerkezet között, amelyekben kárt tett a túlfeszültség, ott volt a komplett harangvezérlés is. De legalább mechanikai sérülés nem történt! Hála a bölcs előrelátásnak, mivel biztosítás volt mindenen, az egyházközségnek nem jelentett anyagi terhet helyreállítani a rendszereket.
IoT-alapú vezérlés
2017 nyarán ismét villámcsapás érte a tornyokat, és minden elnémult. A gyártó javaslatára ezúttal, a „Dolgok Internete” (IoT) alapon működő, fejlettebb, Apollo III. nevű vezérlést építettek be. Mire ez elkészült, Szabó József villanyszerelő és csapata munkájának köszönhetően a sokkal hatékonyabb villámvédelem is kész lett. Az eltelt 5 év tapasztalata alapján változtattak a megszólalási renden. Röviddel később újságcikk is megjelent az átalakításról.
Az évek során többször szóba került egy észrevétel: mintha valamelyik harang hamisan szólna, esetleg disszonancia lenne a hangok között. A gyártó kérte, pontosan adják meg, melyik ha(ra)ngról van szó. Ezt a mai napig nem lehetett megtenni, mert az eddig megkérdezett zeneértők több különböző harangra mutattak rá. Nem lett egyértelmű, hamis-e valamelyik hang, netán valóban disszonancia van. Ezzel a gyártó, értelemszerűen, nem tud mit kezdeni. Két dolgot kell azonban megjegyezni: egy harang hangja kizárólag anyagrepedés miatt változik meg, és onnantól (csak) x kg öntvény! Egy harang hangjának megállapítása – a több kísérő hang egyidejű megszólalása és hosszan tartó utózengése miatt – gyakorlott, az ilyen, lökésszerű hangzáshoz szokott fület igényel. Vagy igen speciális, ezért nagy értékű műszert, amilyennel a gyártó cég is ellenőriz minden elkészült harangot.
Szabó-Szűcs József
