Helyi értékek
Képgaléria
– A gyűjtés, és egy adatbázis létrehozása mindenképpen prioritást élvez, beleértve a már fellelt és ismert értékek rendszerbe foglalását is. Mivel a pályázó civil szervezet: a múzeum támogatására 1997-ben létrejött, 110 tagú Kiskun Múzeum Baráti Köre, a gyűjtést és rendszerezést segítő eszközöket, többek között fényképezőgépet, diktafont, filmfelvevőt, számítógépet is tartalmazott a pályázat. Most megvizsgáljuk, hogy a múzeum helyiségeinek és eszközparkjának használatával hogyan tudjuk ezeket az eszközbeszerzéseket minimalizálni. Mindenképpen szeretnénk a projekt keretében egy „Félegyházi helyi érték” emblémát készíttetni, amiről a későbbiekben felismerhetőek, beazonosíthatóak lennének a helyi érték minősítést elnyert tárgyak és szellemi javak. Az eredeti koncepcióban terveztünk egy kiadványt és egy honlapot is az összegyűjtött helyi értékek bemutatására, ezek nem biztos, hogy beleférnek a csökkentett költségvetésbe.
– Hogyan látnak munkához?
– A pályázat szerint a baráti kör tagjai közül 15-20-an végeznék az adatgyűjtést, de bízom benne, hogy ennél lényegesen több aktivista segíti majd a munkát Kiskunfélegyházáról. Örömmel látunk mindenkit a csapatban. Helyi értéknek minősülhet bármi, amit a település közössége kiemelkedőnek tart, történelmi múltja van, széles körben ismert. Ami túllép egy település ismeretségén és jelentőségén, azt a megyei értéktárba kell felterjeszteni, ahonnan pedig a nemzeti értéktárba ajánlják az országos jelentőségű értékeket. Ebből választódnak ki a hungarikumok. Helyi értékeket a következő kategóriákban gyűjtünk: agrár- és élelmiszer-gazdaság, egészséges életmód, épített környezet, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, természeti környezet, turizmus és vendéglátás.
– A pályázatot megelőző előkészítő munka alapján Kiskunfélegyháza mely értékei lehetnek méltók a helyi, esetleg a megyei, vagy nemzeti értéktárba való felvételre?
– Épített örökség kategóriában mindenképpen helyi értékként tekintünk azokra az épületekre, amelyek szerepelnek az országos műemléki jegyzékben. Ez 15 félegyházi létesítmény, közöttük például a Sarlós Boldogasszony templom, a Kiskun Múzeum épülete, a szélmalom, a Móra Ferenc Emlékház, a Hattyúház, a városháza, a görögház, a művelődési ház, a kálvária, a kéttornyú templom melletti Szentháromság, és az Ótemplom előtti Bánkódó Krisztus szobor. A városi védettség alatt álló épületek közül többek között a Petőfi Emlékházat és a Petőfi szobrot gondoltuk felterjeszteni, a városi védettséget élvező növények közül pedig egy alapos vizsgálattal választanánk ki az arra érdemeseket. Megítélésem szerint az 1912-17 között ültetett platánfasor, valamint a Petőfi ház udvarán álló, csaknem 200 éves páfrányfenyő jó eséllyel túljut a helyi érték kategórián a megyei, vagy akár a nemzeti értékek sorába.
Az összes többi területen is folyamatos az adatgyűjtés, de hogy ezek közül mi kerül el ténylegesen a felterjesztésig, azt még nagyon sok munka és egyeztetés dönti el.
– Gondolatébresztőként mondana néhány példát?
– Sokszor tapasztalom amikor helyi értékekről esik szó, hogy az emberek valami kiemelkedőt keresnek, miközben teljesen természetesnek tekintik a szűkebb környezetünkben, mindennapjainkban megszokottá vált dolgokat. Holott a cél éppen az, hogy minél többen felismerjük: olyan értékek vesznek körül bennünket, amelyek méltók a figyelemre, megőrzésre. A fóliás növénytermesztés például szinte az elsők között indult el Kiskunfélegyháza térségében Magyarországon a 60-as években, és vált az idők során kiemelkedő jelentőségű helyi értékké. Szeretnénk megtalálni például azokat a termesztett mezőgazdasági terményeket, amelyek tipikusan erre a vidékre jellemzőek, de a félegyházi tej, a méz és a térségben termő gyógynövények is szóba jöhetnek. A tavaly augusztusban létrejött helyi érték bizottság gyűjtő munkájának, valamint egy lakossági kérdőív kiértékelésének eredményeként képbe kerültek olyan értékek is, mint például a kiskunfélegyházi Tarjányi kovács egyedi szakmai eljárása, vagy a Selb Pincészet különleges borházasításai. Szeretnénk a helyi ételek közül megtalálni a tipikus félegyházi értékeket, ami lehetne akár valamely házitarhonyából készült recept. De igyekszünk feltérképezni az ipari műemlékeinket is, mint a Viktória malom épülete, vagy Félegyháza első vállalatának, a dohánygyárnak az 1876-ban épült raktárépületei. A sportnak ugyancsak kiemelkedő szerepe van a helyi és nemzeti értékek között, ezen belül vannak versenysporthoz, szabadidősporthoz kapcsolódó kategóriák, kiemelkedő sportteljesítmények, illetve életművek. A sportolói csúcsteljesítményeket a félegyházi olimpikonok, világbajnokok, Európa bajnokok összegyűjtésével foglalnánk össze, de van néhány kiemelkedő, Félegyházához kötődő sportolói életmű is. Itt különösen az edzők, testnevelők munkájára összpontosítanánk. Díszpolgárainkhoz kapcsolódóan valamilyen tipikus helyi produktum jelölhető helyi értéknek. Többek között például Kossuth Lajosnak azt a levelét tervezzük felterjeszteni, amit 1887-ben Félegyháza városának írt, köszönetképpen, hogy díszpolgárává választotta. Ez a levél a múzeum gyűjteményének része. Petőfi Sándor Szülőföldem című verse, valamint Móra Ferenc Kiskunfélegyházához kötődő írásai – mint például a Kincskereső Kisködmön, vagy a Daru utcától a Móra Ferenc utcáig – szintén a felterjesztett értékek között lesznek.
– Mi a helyi értékké nyilvánítás módja, és milyen következményekkel jár a cím az adott tárgyra, építményre, szellemi értékre vonatkozóan?
– Van egy előterjesztési adatlap, amely letölthető az internetről. A jelölés során le kell írni az adott dolog jelentőségét, megjelölve a hivatkozási információk forrását, és fotódokumentációt is szükséges mellékelni. Ezt terjesztjük fel első körben a helyi értéktár bizottság elé, majd a képviselő-testület hoz döntést. A kutatómunka az egy éves projekt lezárását követően sem ér véget, hiszen az adatbázis folyamatosan bővül. Hogy mit jelent a helyi értéktárba tartozás, arról az adott település saját hatáskörben hoz döntést. Vagyis, hogy hogyan tud egy település élni a saját helyi értékeivel, mennyire tartja azokat fontosnak, milyen védelmet garantál számukra, az a jövő kérdése. Sokat tehetünk azonban mi magunk is a népszerűsítés érdekében. Jó lenne elérni például, hogy a félegyházi éttermekben félegyházi borok és ételek is szerepeljenek a kínálatban.
T. T.
