Őszi jótékony lombtakaró – télre hangolódva a parkokban
A sok félegyházi platánfa ősszel talán sokakban ülteti el a gondolatot: mennyi munka ezt a rengeteg lehullott lombot összegyűjteni, és mennyi hasznosabb dolgot lehetne tenni. Ez a tézis juttatja eszembe Hermann Ottó – kiváló természettudósunk, nagyszerű szakírónk, zseniális polihisztorunk – egyedülálló könyvét, amely A madarak hasznáról és káráról címmel jelent meg a 18-19. század fordulóján. A környezetkárosítás fogalmát még alig ismerő kor szellemisége az ember érdekei mentén írt le és osztályozott sok tudományos ismeretet. Az akkor káros minősítést kapott madarak jelentős része ma már védett, ritka faj.
A frissen lehulló levélzet az esős idő beálltáig nagyon szép tud lenni,
a természet csodáira emlékeztethet bennünket: egyben gyönyörködtet és felüdít
Talán egy kicsit így vagyunk mi is a fákkal, a városi környezet tisztaságáért küzdve, így, valamiféle klímaváltozás szele által megérintve. Pedig a növények lehulló lombja, elkorhadó szervei egy hatalmas önfenntartó, állandóan megújulni kész rendszer részei.
Ügyes tervezéssel még a lombtakaró alól is kandikálhat ki vidám virág,
mint például ez a kis lizinka
Erdőben járva már gyűjtöttünk maroknyi erdei földet, mert kiváló virágföld. Morzsalékos, tápanyagban gazdag fekete arany. Élő szerves anyag, amelynek egyik titka a talajfelszínre hulló szerves anyagokban, másik az ezeket bontó, aprító, feldolgozó baktériumokban, gombákban, mikroorganizmusokban rejlik. Ők a talaj felső, nagyjából 5 cm vastag rétegében készítik elő a növényi maradványokat a további feldolgozásra. A talajfelszínre hulló újabb és újabb rétegek alá szorulva, mind mélyebb szintre kerülve további mikroorganizmusok teszik a növények számára – már vízben oldott tápanyag formájában – felvehetővé a talajba dolgozódó szerves részeket. A talaj még alsóbb, mélyebb szintjébe lekerülő úgynevezett humin anyagok már valamiféle nitrogén raktárak, amelyekből a tápanyagok fokozatosan épülnek be a növényekbe. A bolygatatlan talaj tehát okosan gazdálkodik erőforrásaival.
Ehhez még hozzá kell képzelnünk a jövőre már megerősödő
növényzet látványát… talán szép lesz!
Ezt gyakorlatot nem felülírva, félresöpörve, hanem gondosan felhasználva célszerű nekünk is a zöldfelületeinkkel gazdálkodni. Ezért fontosak az arányosan szervezett, jól tervezett, megfelelően megépített, gondosan fenntartott kertek, parkok, ahol az ősszel talajra kerülő növényi részek számunkra is hasznossá válnak. Mindenesetre a burkolatok, gyepek lombtalanítása szükséges, elengedhetetlen része a környezetünk fenntartásának, de talán jó lesz barátkoznunk a természet természetes jelenlétével is.
Úgy gondolom, talán megéri felelős gazdáinak lenni a ránk bízott környezetünknek.
Nagy Ágnes
városi főkertész
